Jobban járnak ma Kelet-Magyarország lakói, ott ugyanis naposabb idő lesz, nyugaton pedig felhős, borult, és az eső lába is lógni fog. Tivadar, Tihamér és Töhötöm napja van, úgyhogy boldog ünnepet minden Tivinek, Tihinek és Töhinek.
Lesz ma szó Olaszországról, falovakról és gumikacsákról, összejöttek ma a mesterséges állatok. (Az olaszokat nem értjük ide.) Az emberiség egész történelme során vágyott a gumira. Annyira jó lett volna valami rugalmas, nyúlós anyag! Hajba, befőttre, kocsikerékre, csúzliba, meg fürdőkacsának. De nem volt. Bőrből, inakból, összecsavart kötelekből kellett tákolni helyette pótlékokat. Végül felfedeztük a kaucsukfát, amiből csak úgy folyik a nyers gumi. Amit eredetileg magyarul úgy hívtak, hogy ruggyanta. De ezt nem két gy-vel kell mondani, hanem úgy, hogy rug-gyanta, ugyanis a rugó és a gyanta szavakból csinálták. És lett Magyarországon is Ruggyantagyár, sőt Ruggyantaárugyár. De még előttük, az 1840-es években úgy hívták az elsőt, hogy Ruganymézgagyár.
Aztán valaki úgy döntött, hogy nem minden ördögtől való, ami nem magyar. Illetve jó lesz magyar szónak a gumi is. Ha már jó volt egyiptomi, latin és görög szónak. Így nem kell a boltban rágóruganymézgát kérned, és a lányoknak sem hajruggyantagyűrűt. Ennek is lehet örülni. Hasonlóan vidám napot kívánunk!