Érdekes kérés érkezett a Kispolgárhoz. Egy olvasónk a csigák életére volt kíváncsi. Örömmel írunk róla, mert általában igen keveset, pontosabban kevés izgalmas dolgot tudunk erről a parányi, csúszós, és emiatt undinak tartott puhatestűről.
Pedig igazán érdekes jószág. Soroljuk is, hogy miért.
Hordozható házuk van
Igen, ez a meszes külső váz, amihez izmok is tapadnak. A csigaház nemcsak az otthonuk, de védi őket a külső behatásoktól, mint az időjárás (hogy ki ne száradjanak) vagy a ragadozók. Érdekesség, hogy ha a házuk megsérül, megreped, akkor meg tud gyógyulni idővel. Van egy különleges szervük, ami a ház kifejlődésért felel és sérüléskor a javításához szükséges anyagot termel. Vannak olyan csigák, amiknek nincs házuk, ők a meztelencsigák és csúszóskopoltyúsok.
Elég jó a tűrőképességük
Élnek esőerdőben, vízaknában, a kertekben, az óceánban, sőt, még a sivatagban is. Ez az ellenállóképességük segítette őket abban, hogy majdnem az egész világot benépesítsék.
Mit esznek?
Nem túl válogatósak, tulajdonképpen bármit megesznek, amit találnak. Főleg növényevők, az algákat, leveleket és gyümölcsöket szeretik leginkább. De ha a túlélés úgy kívánja, akkor növényi vagy állati hulladékot is esznek. Sőt, akár elhullott csigatársaikat is befalják.
Kék vérük van
Az emberi vér a hemoglobin miatt vörös. Ez egy fehérje, ami az oxigént szállítja. A csiga és más puhatestű vérében nem hemoglobin van, hanem hemocianin. Ebben az oxigén megkötésére rézionok vannak, nem vas, mint a hemoglobinban. A puhatestűek vére színtelen, ha nem tartalmaz oxigént, ha tartalmaz, akkor viszont kék lesz.
Sosem rohannak
Bőrizomtömlővel ellátott testrészük a hasláb, ezzel mozognak. Azért lassan, mert így energiát spórolnak és megmarad a nedvességük, amivel csökkentik a sérülések esélyét. A nagy talpmirigy termeli a nyálkájukat. Ez a váladék a hasláb felszínét sikamlóssá teszi, csökkenti a súrlódást és így bár lassan, de meglepően nagy távokat is be tudnak járni.
Szaporodásuk nagyon érdekes
A hátul kopoltyús csigák hímnősek (azaz hímivarsejtjeik és petesejtjeik is vannak egyben). Amikor két csiga találkozik, kicserélik a hímivarsejtjeiket. Elraktározzák a peterakásig, majd ezzel termékenyítik meg a saját petesejtjeiket. Néhány csigának van egy különleges, hegyes kis csontos szerkezete, amin keresztül átlövi az ondócsomagot a másik csigának, amit az el tud tárolni a peterakásig. Ezt angolul love dartnak, vagyis szerelem dárdának is hívják.
Az elöl-kopoltyús csigák váltivarúak, vagyis vannak olyanok, amik hímivarszervekkel rendelkeznek, és olyanok is, amik nőikkel.
A csigák a megtermékenyített petesejtjüket egyenesen a földbe, vagy egy zselatinos kapszulába teszik, ami így néz ki:
A tengeri fajoknál több lárvaalakon megy keresztül az egyedfejlődés. Ezek mint planktonikus szervezetek élnek a tengervízben a kifejlődésig.
Környezetváltozás előrejelzők
Annyira érzékenyek a hőmérséklet-változásra, a növekvő környezetszennyezésre, és az élőhelyük más változásaira, hogy kutatók rajtuk keresztül is tudják vizsgálni, hogy az emberi tevékenység mit tett az adott ökoszisztéma egészségével.
Hasznosak
A szervesanyag lebontásban fontos szerepük van, ezzel pedig táplálják a talajt. Némelyik még a virágok beporzásában is segít, szállítva a pollent egyikről a másikra. És egészséges élelemforrásai egyes madaraknak, hüllőknek, kétéltűeknek és emlősöknek.
Ha csak nem tapossák el, vagy eszik meg őket, sokáig élnek
Akár 10-15 évig is élhetnek ezek a viszonylag kicsi állatok. Az általános a 3-6 év.
A legkisebb és legnagyobb csiga
A legkisebb csiga mindössze 0,7 milliméter átmérőjű, szinte csak nagyítóval látható. A neve angustopila dominikae és Kína déli részéről származik. A legnagyobb az afrikai óriáscsiga, ami majd 40 centisre is megnőhet.