Mozgalmas hét volt, elsősorban az EP-vita miatt. De ettől még nem fullasztjuk a gyerekeket politikába. Ügyelünk a megfelelő mennyiségű lelkizésre, kutyákra és egyéb állatkákra, és a tudományt meg a kultúrát sem hanyagoljuk. Viszont a politikai témák óhatatlanul konfliktushoz vezetnek, és újranyitják a rettegést, amit fél éve hallgatunk: indoktrináljuk-e a gyerekeket?
Vegyük példának a nemzeti konzultációt. Mi itt a tájékozott felnőttet játsszuk, akihez odafordul körülbelül háromezer gyerek, és megkérdezi: mik ezek a plakátok a fütyülésről? (Vagy: miért nem adja az EU oda a pénzt? Miért tiltják ki a magyar egyetemeket?)
A kormánypárti tábor számára az egyetlen elfogadható magyarázat az lenne, hogy a konzultáció maga a demokrácia, a kormány őszintén az emberekhez fordul, és megtudakolja a véleményüket, aztán igazodik hozzájuk. Tulajdonképp ők csak azt kérdezik, hogyan szeretnénk táncolni. És nem, ez egyáltalán nem propaganda, se nem kampány, ez közszolgálat!
Ezt ők maguk sem hiszik el, csak elvárják, hogy senki ne mondjon mást. Ennek nem tudunk és nem akarunk megfelelni. Ugyanis akkor hazudnunk kellene. Gyerekeknek. Ezt oldják meg ők. Biztosan lesz, aki lealjasodik idáig. Mi maradunk tisztelettel, főleg az olvasóink iránt, és abba nem fér bele, hogy átverjük őket. Arra ott vannak a plakátok, azokat látják ők is. Ellentétben a szépirodalommal, amihez nem mehetnek oda a boltban. De az már másik téma, és azzal is ugyanígy járunk el.
Köszönjük a támogatást, a megosztást és a mindennapos újságolvasást!