A minap bejelentette az Agrárminisztérium, hogy hungarikum lett a kocsi, a szaloncukor és a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom. A hungarikum szót biztosan te is hallottad már, és még ha nem is érted pontosan, mit jelent, valószínűleg van sejtésed róla.
A hivatalos definíció szerint „a hungarikum gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.”
Azaz lefordítva nagyjából azt jelenti, hogy JELLEGZETES MAGYAR VALAMI, amit külföldön és itthon is a magyarság eredményeként tartanak számon, legyen ez termék, természeti érték, étel stb.
Hogy mi lesz jellegzetes magyar valami, azt törvény szabályozza és egy bizottság dönti el. Már a 2000-es évek elején felmerült, hogy a magyar nemzeti értékeket összegyűjtse és értéktárakba rendezze valaki. Ennek az volt a célja, hogy védjék és megőrizzék ezeket az értékeket a következő nemzedékek számára, azaz nektek. 2012-ben létrejött a hungarikumtörvény és azok a bizottságok is, amik döntenek arról, mi kerülhet be a hungarikumok közé.
A jellegzetes magyar valamik először a Magyar Értéktárba kerülhetnek, onnan terjeszthetők fel a Hungarikumok Gyűjteményébe. De attól, hogy valami bekerült az értéktárba, még nem biztos, hogy hungarikum is lesz. A bizottságnak döntenie kell arról, hogy ez a valami csak egy adott megyében, helyszínen ismert és kiemelt fontosságú, vagy máshol is ismerik, szeretik, használják, így egész Magyarországot tudja „képviselni”.
Hungarikum például a lángos, a dobostorta, a bajai halászlé és a gulyásleves. De hungarikum például Puskás Ferenc életműve is. Nem véletlenül történik meg oly gyakran, hogy ha külföldön jár egy magyar, akkor a helyiek azt emlegetik neki, hogy „Puszkász, Puszkász.” De ide tartozik a Hévízi-tó, a kürtőskalács vagy az egri bikavér.
Az Értéktárban többek között olyan dolgok találhatók, mint a klasszikus magyar nóta, a Magyar Népmesék tévésorozat, a vecsési savanyú káposzta vagy a fagyasztott mirelit termékek. A Mirelite amúgy egy márkanév, amit a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság hozott létre (Mezőgazdasági és Ipari Rt. + Elite).
Az Agrárminisztérium közlése szerint tehát bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe
- a kocsi, egy magyar eredetű lófogat, amely már 500 évvel ezelőtt növelte a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát.
- Hungarikum lett a szaloncukor, ami a karácsony elmaradhatatlan része, és a XIX. századi megjelenése óta a hazai cukrász- és édesipar fontos terméke.
- És a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom, ami kizárólag magyar földeken termesztett paradicsomból készül.
A Magyar Értéktárba felvett új elemek közé tartozik
- a pápai sonka, amely a pápai húsipar híres terméke,
- és a déli harangszó, ami, nos, a déli harangszó.
A magyar és nyugati hagyomány szerint a déli harangszó az 1456. július 22-én kivívott nándorfehérvári diadallal függ össze, amikor a középkori keresztény Magyar Királyság déli kapujának tartott végvárat Hunyadi János megvédte a muszlimok támadásától.
A harangszóval és a paradicsommal, meg a szaloncukorral tehát összesen 92 hungarikumunk van, és 154 nemzeti értéket tartunk számon.
Forrás: Hungarikum.hu. Kiemelt kép forrása: Pixabay, Aranyfácán, Wikipedia.