Tizennégy évnyi jogi huzavona után ismét szabad ember lesz Julian Assange. Nemcsak a története, hanem ő maga is bejárta a világot az elmúlt években. Míg egyes országok hatóságai közellenségként üldözték, addig mások a sajtószabadság bajnokának tartották.
De ki ez a férfi?
Az 52 éves Assange Ausztráliában született, és már fiatalkorában érdekelték a számítógépek. A 90-es években egy rakás oldalt feltört, többek között a NASA és a Pentagon rendszereibe is behatolt. 2006-ban megalapította a WikiLeaks nevű médiaszervezetet. A WikiLeaks célja az volt, hogy háborúkkal, kémkedéssel és korrupcióval kapcsolatos titkosított vagy nehezen elérhető iratokat tegyen közzé. Egy csomó olyan dolgot hozott nyilvánosságra, ami rendkívül kínos és káros volt egyes kormányok, politikusok vagy szervezetek számára.
Assange csak 2010-ben vált világhírűvé. A WikiLeaks ekkor tett közzé egy sor olyan dokumentumot, ami az amerikai hadsereg egykori katonájától, Chelsea Manningtől származott. Az egyik videón egy 2007-es amerikai helikopteres támadás látható Irakban. A tűzcsapásban egy tucat ember halt meg Bagdadban, köztük a Reuters hírügynökség két munkatársa. Manninget letartóztatták és börtönbe küldték, bár később enyhítették a büntetését.
A Wikileaks később nyilvánosságra hozta az afganisztáni és az iraki háborúról szóló titkos amerikai katonai jelentéseket is. Ezek a foglyokkal szembeni durva bánásmódról és az emberi jogok megsértésről szóltak.
Az amerikai hatóságok szerint a kiszivárogtatások nagyon meggondolatlanul történtek, kárt okoztak a nemzetbiztonságnak, és veszélybe sodorták a hírszerző ügynökök életét. A WikiLeaks más szenzációkkal is előrukkolt, a 2016-os amerikai elnökválasztás előtt kiszivárogtatta a Demokrata Párt és Hillary Clinton demokrata jelölt belső levelezéseit. Assange támogatói úgy vélték, hogy a WikiLeaks a szólásszabadságért harcol, és örültek annak, hogy valaki beszámol a kormányok által elkövetett visszaélésekről.
A svédek és a britek is keresték, végül az ecuadoriak bújtatták
Bár Assange-t sokan hősként ünnepelték, a hírnevét erőszakkal kapcsolatos vádak is beárnyékolták. 2010-ben elfogatóparancsot adtak ki ellene Svédországban két különböző, szexuális erőszakkal kapcsolatos vád miatt. Miután egy brit bíróság úgy döntött, hogy kiadható Svédországnak, Assange Ecuador londoni nagykövetségére ment, ahol politikai menedékjogot kapott. A nagykövetség ugyanis jogilag a másik állam területének számít.
A kiadatásnak az a lényege, hogy az egyik állam kéri arra a másikat, hogy konkrét személyt bűncselekmény elkövetése miatti eljárás lefolytatása érdekében számára bocsásson rendelkezésre, adjon át.
Assange mindvégig tagadta az erőszakvádakat, és azt állította, hogy ez az egész csak ürügy arra, hogy az amerikai hatóságok megkaparintsák őt. Hiszen ha kiadták volna Svédországnak, akkor esetleg kiadhatták volna az Egyesült Államoknak is. 2017-ben végül ejtették ezeket a vádakat.
Assange csaknem hét évig maradt a követségen, de idővel megromlott a kapcsolata az ecuadori kormánnyal. 2019-ben az ecuadoriak végül visszavonták a menedékjogát és megengedték a brit rendőröknek, hogy belépjenek a követségre és letartóztassák őt. Közben pedig az amerikaiak is kérték a kiadatását.
Most már hazamehet
Assange több mint öt évet töltött egy nagy-britanniai, szigorúan őrzött börtönben, és küzdött a kiadatás ellen. Februárban az ausztrál parlament felszólította az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kormányát, hogy engedjék Assange-ot visszatérni a szülőhazájába. Áprilisban az amerikai elnök, Joe Biden azt mondta, hogy fontolóra veszi Ausztrália kérését, hogy ejtsék az Assange elleni büntetőeljárást.
2024 júniusában Assange-t az Egyesült Államokkal kötött megállapodás részeként kiszabadították a brit őrizetből. Cserébe bűnösnek kellett vallania magát az információk illegális megszerzése és közzététele miatt. Assange a megállapodás szerint öt év börtönt kapott, de beleszámították azt is, hogy a briteknél már leült ugyanennyit. Más vádakkal nem kell szembenéznie, és az Egyesült Államok sem kéri a kiadatását. Az ítélethirdetés után Assange szabadon elsétálhatott, majd visszatért a szülőhazájába, Ausztráliába. Azt biztosan kétszer is meggondolja, foglalkozik-e még titkos iratokkal valaha.
Források: Guardian. Reuters. ABC Australia. Wikipedia.