Amikor az emberek idősebbek lesznek, egy bizonyos kor után elmehetnek nyugdíjba. Ilyenkor elvileg nem kell már dolgozni, mert havonta érkezik egy előre megállapított összeg az államtól, ami a ledolgozott évek után jár. Ez sokszor jóval kevesebb annál, amennyiből rendesen meg lehet élni. De száz évvel ezelőtt a nyugdíj nem is nagyon létezett, kevés olyan állás volt, ami után nyugdíjat fizettek.
Kik mehetnek nyugdíjba?
Magyarországon nem kötelező visszavonulni, aki akar, és tud is, az élete végéig dolgozhat. 65 évesen lehet nyugdíjba menni, akkor, ha valaki legalább 20 évet dolgozott életében. A nők akkor is nyugdíjba mehetnek, ha még nincsenek 65 évesek, de már ledolgoztak 40 nyugdíjra jogosító évet. A rendszer nagyon bonyolult, ezerféle más variáció is van, de ezek a leggyakoribbak. A nyugdíjas kort a legtöbben várják, mert ennyi idős korukra már elég sok gond van az egészségükkel, nehéz lenne dolgozni, vagy egyszerűen csak mással akarnak foglalkozni. Például több időt tölteni az unokájukkal, a kertjükkel vagy a hobbijukkal.
Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy mennyi a nyugdíj. Ezt alapvetően úgy számolják ki, hogy megnézik, hogy a nyugdíjba készülő ember az egész életében mennyit keresett. A nyugdíjjárulékot – így nevezik azt, ami bekerül az államkasszába – a munkaadók fizetik be a dolgozók után a fizetés nagyságához mérten. Ha valakinek sok volt a fizetése, akkor magasabb lesz a nyugdíja, ha kevés, akkor alacsonyabb. Mindkét esetre igaz, hogy szerényebb lesz a jövedelme, mint az aktív éveiben.
A nyugdíjat tehát Magyarországon jellemzően az állam fizeti a nyugdíjasoknak. Hatalmas különbségek lehetnek, és jóval többen vannak azok, akiknek nagyon kevés pénzből kell megélniük. Létezik 50 ezer forintos és 500 ezer forintos nyugdíj is. Ez utóbbi jóval ritkábban fordul elő. Az idős embereket fokozottan fenyegeti annak a veszélye, hogy szegénységben kénytelenek élni, főleg ha egyedül vannak, ami szintén gyakoribb náluk.
Honnan van pénz a nyugdíjra?
A rendszer nem úgy működik, hogy a munkában töltött évtizedekben az állam egy külön perselyben kuporgatja nekünk a nyugdíjra valót. Akik most nyugdíjasok, abból a pénzből kapják a juttatásukat, amit a jelenlegi dolgozók fizetnek az államnak. Azok, akik most dolgoznak, a nyugdíjukat a következő generáció befizetéseiből kapják majd. Mivel azonban a lakosság öregszik, tehát egyre kevesebb gyerek születik és szerencsére egyre tovább is élünk, csökken azoknak az aránya is, akik épp aktívan dolgoznak. A jövőben lehet, hogy több lesz a nyugdíjas, mint az, aki dolgozik.
Talán már te is rájöttél, hogy ez a rendszer így nehezen fenntartható. Vannak egyéb megoldások is: dönthetsz úgy, hogy nem bízol mindent az államra. Például attól a naptól fogva, hogy elkezdesz majd dolgozni és lesz saját jövedelmed, félreteszel a nyugdíjad kiegészítésére. A perselyes megoldás nálad sem túl jó ötlet. Vannak olyan biztosítók, amiknek ha minden hónapban befizetsz egy meghatározott összeget, akkor félreteszik azt neked a nyugdíjas éveidre úgy, hogy közben még növelik is az értékét. Így amikor eléred a nyugdíjas kort, nem csak az államtól kapsz majd pénzt, hanem lesz saját megtakarításod is, amit szintén havonta utalnak. Nem kell pánikba esni, laza 40-50 éved van ezt fizetgetni, ennyi idő alatt a sok kicsi sokra megy. És még az is lehet, hogy addigra egészen más lesz a nyugdíjrendszer, mint most.
