Honnan ered a Valentin-nap?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Vannak, akik ünneplik, vannak, akik utálják, és vannak, akik letojják. És akadnak, akik azért utálják, mert menő utálni. Akárhogy is legyen, Valentin-nap van, nálunk a kilencvenes évek óta népszerű, és már egyre inkább a szeretetről szól. Nemcsak a szerelemről.

De ki is volt az a Valentin?

A Valentin-nap, vagy Bálint-nap Szent Bálintról (latinul Valentinus) kapta a nevét. Ő a hiedelem szerint a szerelmesek, „lelkibetegek” és epilepsziával küzdők védőszentje. (Az epilepszia egy görcsrohamokkal járó idegrendszeri betegség.)

Élettörténete eléggé homályos. Három legenda is kering arról, ki lehetett ez a Szent Bálint. Mindegyikben közös, hogy a harmadik században, Rómában élt. A többi sztori elég különböző:

  • Az egyik történet így kezdődik: II. Claudius Gothicus római császár úgy döntött, hogy a szingli férfiakból jobb katonák lesznek, mint a családosokból, ezért megtiltotta a katonai szolgálat előtti házasodást. Szent Bálint közbelépett, és titokban összeadott fiatal párokat. Amikor ez kiderült, a császár halálra ítélte.
  • Egy másik legenda szerint Szent Bálint az a Terni Szent Bálint, aki betegeket gyógyított keresztény imával, ezért a pogány (több istenben hívő) rómaiak lefejezték.
  • A harmadik legenda alapján Szent Bálint segített a hitük miatt bebörtönzött keresztényeknek megszökni. Később őt is elfogták, és a börtönből írt levelet a fogvatartója lányának, akibe beleszeretett. Valentinodtól – így írta alá. A történet szerint ebből ered az ünnepi kártyák aláírása.

Szóval ez a három legenda kering arról, hogy ki volt Szent Bálint. És van egy olyan elmélet is, amely szerint a három történet igazából egy és ugyanazon személyről szól.

A Valentin-nap eredete

Sokan azt hiszik, hogy Szent Bálint halála napjára esik a Valentin-nap, de ez nem így van. Az ókori Rómában február 15-én tartották a Lupercaliát, a mezőgazdaság istenének szentelt termékenységi ünnepet. Az ünnepen megnyúztak egy kecskét, a bőréből csíkokat vágtak, vérbe mártották és ezzel ütlegelték a nőket (meg a földeket), hogy termékenyek legyenek. Romantikus…

Ezután a hajadon lányok egy cetlire felírták a nevüket, amit bedobtak egy nagy csuporba. A szingli fiúk ebből húztak, és így születtek párok, akik később összeházasodtak.

Minden bizonnyal a keresztény egyház ezt a pogány ünnepet akarta felülírni Szent Bálint napjával.

A Valentin-napot mint a szerelmesek ünnepét az angol költő, Geoffrey Chaucer jegyezte fel először 1375-ös versében, a Madárparlamentben. Az első angol nyelvű Valentin-napi levél, vagy „valentine” pedig 1477-ből származik. A százéves háborúban a londoni Towerben raboskodó Charles orléans-i herceg küldte feleségének 1415-ben.

A közhiedelemmel ellentétben a Valentin-nap nem teljesen amerikai ünnep. Európából az angol kivándorlók vitték át az Egyesült Államokba. Majd az amerikai katonák a második világháború alatt visszahozták Európába.

Bár nyugati szokás, Ázsiában is közkedvelt lett. Japánban például a nők ajándékoznak ilyenkor valamit, főleg csokit, annak a férfinak, aki tetszik nekik. Egy hónappal később, március 14-én a férfiak ezt viszonozzák a fehér napon.

Dél-Koreában ugyanez a módi, de ott a hoppon maradtaknak is beiktattak egy „ünnepet”, a fekete napot: április 14-én csadzsangmjont vagyis feketebab szósszal készített tésztát kell ennie annak, aki egyik ünnepen sem kapott ajándékot.

Összességében el lehet mondani, hogy a Valentin-nap egyre inkább a szerelem ünnepéből a szeretet ünnepévé válik. Nagyon sokan ilyenkor a barátaikat vagy akár családtagjaikat lepik meg egy-egy aprósággal.

Ki az az Ámor?

Valentin-naphoz még Ámor alakja kapcsolódik. Képeken egy puffancs, pucér angyalka, aki nyilat lövell a szerelmesekbe. Ámor egy római mitológiai alak, a szerelem istene, másik nevén Cupido (ami latinul vágyat jelent). Ő a legfiatalabb és legszebb isten. Akit a kis íjából kilőtt vesszők eltalálnak, az nem fizikailag sebesül meg, hanem szerelembe esik. Az ókori görögök amúgy beelőzték a rómaiakat ebben, mert Cupido alakja a görög szerelemistenből, Erószból ered. Ámort amúgy nagyon sok neves festő szerette ábrázolni. Itt a híres Botticelli A tavasz című művén is láthatjátok, ahogy a nők felett lebeg és céloz:

Forrás: Wikipédia
Forrás: Wikipédia

 

 

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Tudtad, hogy léteznek tehertrolik?

Szovjet dili volt, de lehet, hogy új életre kel.

Tíz útravaló Albániából

Ahol az igen az nem, a nem pedig igen.