Honnan ered a Valentin-nap?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Vannak, akik ünneplik, vannak, akik utálják, és vannak, akik letojják. És akadnak, akik azért utálják, mert menő utálni. Akárhogy is legyen, Valentin-nap van, nálunk a kilencvenes évek óta népszerű, és már egyre inkább a szeretetről szól. Nemcsak a szerelemről.

De ki is volt az a Valentin?

A Valentin-nap, vagy Bálint-nap Szent Bálintról (latinul Valentinus) kapta a nevét. Ő a hiedelem szerint a szerelmesek, „lelkibetegek” és epilepsziával küzdők védőszentje. (Az epilepszia egy görcsrohamokkal járó idegrendszeri betegség.)

Élettörténete eléggé homályos. Három legenda is kering arról, ki lehetett ez a Szent Bálint. Mindegyikben közös, hogy a harmadik században, Rómában élt. A többi sztori elég különböző:

  • Az egyik történet így kezdődik: II. Claudius Gothicus római császár úgy döntött, hogy a szingli férfiakból jobb katonák lesznek, mint a családosokból, ezért megtiltotta a katonai szolgálat előtti házasodást. Szent Bálint közbelépett, és titokban összeadott fiatal párokat. Amikor ez kiderült, a császár halálra ítélte.
  • Egy másik legenda szerint Szent Bálint az a Terni Szent Bálint, aki betegeket gyógyított keresztény imával, ezért a pogány (több istenben hívő) rómaiak lefejezték.
  • A harmadik legenda alapján Szent Bálint segített a hitük miatt bebörtönzött keresztényeknek megszökni. Később őt is elfogták, és a börtönből írt levelet a fogvatartója lányának, akibe beleszeretett. Valentinodtól – így írta alá. A történet szerint ebből ered az ünnepi kártyák aláírása.

Szóval ez a három legenda kering arról, hogy ki volt Szent Bálint. És van egy olyan elmélet is, amely szerint a három történet igazából egy és ugyanazon személyről szól.

A Valentin-nap eredete

Sokan azt hiszik, hogy Szent Bálint halála napjára esik a Valentin-nap, de ez nem így van. Az ókori Rómában február 15-én tartották a Lupercaliát, a mezőgazdaság istenének szentelt termékenységi ünnepet. Az ünnepen megnyúztak egy kecskét, a bőréből csíkokat vágtak, vérbe mártották és ezzel ütlegelték a nőket (meg a földeket), hogy termékenyek legyenek. Romantikus…

Ezután a hajadon lányok egy cetlire felírták a nevüket, amit bedobtak egy nagy csuporba. A szingli fiúk ebből húztak, és így születtek párok, akik később összeházasodtak.

Minden bizonnyal a keresztény egyház ezt a pogány ünnepet akarta felülírni Szent Bálint napjával.

A Valentin-napot mint a szerelmesek ünnepét az angol költő, Geoffrey Chaucer jegyezte fel először 1375-ös versében, a Madárparlamentben. Az első angol nyelvű Valentin-napi levél, vagy „valentine” pedig 1477-ből származik. A százéves háborúban a londoni Towerben raboskodó Charles orléans-i herceg küldte feleségének 1415-ben.

A közhiedelemmel ellentétben a Valentin-nap nem teljesen amerikai ünnep. Európából az angol kivándorlók vitték át az Egyesült Államokba. Majd az amerikai katonák a második világháború alatt visszahozták Európába.

Bár nyugati szokás, Ázsiában is közkedvelt lett. Japánban például a nők ajándékoznak ilyenkor valamit, főleg csokit, annak a férfinak, aki tetszik nekik. Egy hónappal később, március 14-én a férfiak ezt viszonozzák a fehér napon.

Dél-Koreában ugyanez a módi, de ott a hoppon maradtaknak is beiktattak egy „ünnepet”, a fekete napot: április 14-én csadzsangmjont vagyis feketebab szósszal készített tésztát kell ennie annak, aki egyik ünnepen sem kapott ajándékot.

Összességében el lehet mondani, hogy a Valentin-nap egyre inkább a szerelem ünnepéből a szeretet ünnepévé válik. Nagyon sokan ilyenkor a barátaikat vagy akár családtagjaikat lepik meg egy-egy aprósággal.

Ki az az Ámor?

Valentin-naphoz még Ámor alakja kapcsolódik. Képeken egy puffancs, pucér angyalka, aki nyilat lövell a szerelmesekbe. Ámor egy római mitológiai alak, a szerelem istene, másik nevén Cupido (ami latinul vágyat jelent). Ő a legfiatalabb és legszebb isten. Akit a kis íjából kilőtt vesszők eltalálnak, az nem fizikailag sebesül meg, hanem szerelembe esik. Az ókori görögök amúgy beelőzték a rómaiakat ebben, mert Cupido alakja a görög szerelemistenből, Erószból ered. Ámort amúgy nagyon sok neves festő szerette ábrázolni. Itt a híres Botticelli A tavasz című művén is láthatjátok, ahogy a nők felett lebeg és céloz:

Forrás: Wikipédia
Forrás: Wikipédia

 

 

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Epilepsziás vagyok – olvasói levél

„Bármikor lehet rohamod, és meghalhatsz.”

Lesz-e baja Magyar Péternek a hangfelvételektől?

Vajon elnézik-e neki, hogy egy modortalan lókötő?