Ha van valami, amit gyerekként és főleg tinédzserként hasznos megtanulni, az az, hogy
mégis mihez kezdjünk, amikor dühösek vagy szomorúak vagyunk.
Egy rakás olyan felnőtt van, aki ezt korábban nem tanulta meg, mert nem mutatta meg neki senki. Pedig ennek a képességnek a hiánya nagyon súlyos problémákhoz vezethet. Például ahhoz, hogy valaki mindent megtesz azért, hogy se a dühöt, se a szomorúságot ne kelljen éreznie. Ettől persze még nem múlnak el az érzések, csak egyre nagyobb kupacban gyűlnek és arra várnak, hogy egyszer a felszínre törhessenek.
Az úgynevezett megküzdési stratégiák, vagyis a problémákkal, nehézségekkel való megbirkózás és az azok leküzdésére tett kísérletek létfontosságúak mindannyiunk életében. Szinte bármi a stratégia része lehet, ami egészséges: tánc, futás, sütögetés, sakkozás, beszélgetés a barátokkal. A lényeg, hogy úgy tudjuk becsatornázni valamibe az érzéseinket és megélni őket, hogy azzal közben magunknak és másoknak sem ártunk. Tehát dühünkben nem törjük be a szomszéd ablakát, és a szomorúságot sem azzal próbáljuk „kezelni”, hogy másokkal utálatosan viselkedünk, vagy akár bántjuk magunkat valamilyen módon.
Egy július végén közzétett amerikai kutatás nemrég arra a reménykeltő eredményre jutott, hogy a tizenéveseknek egy sor jól működő megküzdési stratégiájuk van. A Z generációs fiatalok a kihívást jelentő érzéseket leginkább zenehallgatással (58 százalék), videojátékokkal (45 százalék), barátokkal (45 százalék) és az érzéseikről való beszélgetéssel (39 százalék) kezelik. Csak 20 százalékuk számolt be arról, hogy a közösségi médiához fordulnak, ha feldúltak.
A hallgatásra lenne a legnagyobb szükség
A vizsgálat szerint a gyerekek és a tizenévesek arra vágynak a leginkább a szüleiktől, hogy meghallgassák őket és komolyan vegyék az érzéseiket. Ebben egy csomó felnőtt nem túl ügyes: azt szeretnék, hogy a gyermekük minél hamarabb jól érezze magát, és ezért rögtön a megoldásra ugranak. Például tanácsokat osztogatnak, pedig erre a megkérdezett gyerekek és fiatalok nem annyira vágynak. Arra sokkal inkább, hogy a szüleik hagyjanak nekik ilyenkor egy kis teret és időt, hogy átgondolhassák a dolgaikat.
Szóval, milyen stratégiák segíthetnek ilyenkor? Szinte bármi, aminek segítségével szembenézhetünk a félelmeinkkel, kicsit megnyugodhatunk és felvidíthatjuk magunkat.
- Próbáld azonosítani az érzéseidet! Már az is segít, ha ki tudod mondani, hogy „dühös vagyok!”. Hiszen sokszor nincsenek is meg a megfelelő szavaink az érzelmek leírásához.
- Tanulj néhány légzőgyakorlatot! Néhány mély lélegzetvétel ugyanis segíthet ellazítani az elmédet és a testedet. Például gyakorolhatod a pizzázást: lélegezz az orrodon keresztül úgy, mintha egy darab pizza illatát szívnád be. Utána pedig fújj rá a képzeletbeli pizzaszeletre egy nagyot, hogy lehűljön – tedd meg akár többször is, ha segít.
- A testmozgás rengeteg segít abban, hogy tudjuk szabályozni az érzéseinket. Levezethetjük vele a fölösleges energiáinkat és feldobhatjuk vele a hangulatunkat, ha rosszkedvűek vagyunk.
- Alkoss valamit! Vízfesték? Színező? Gyurma? Firkálgatás? Kirakósozás? Fafaragás? Minden működhet, ami megnyugtat és élvezetet találsz benne. A Micsináljak? című sorozatunkban ehhez ötleteket is találhatsz.
- Olvass! Egy jó regény nagyszerű átmeneti figyelemelterelésként szolgálhat: az olvasástól kicsit megnyugodhatunk, felfrissülhetünk és higgadtabban készülhetünk fel egy probléma megoldására!
- Játssz valamit! Ha folyton-folyvást egy rossz dologra gondolsz, ami az iskolában vagy a családodban történt, jót tehet, ha megpróbálod legalább egy kis időre elterelni a figyelmedet róla. Társasozhatsz, videojátékozhatsz, focizhatsz a barátaiddal, sakkozhatsz, kártyázhatsz… A lehetőségek végtelen tárháza vár rád.
- Vesd be a VICCES VIDEÓKAT. Igen, ez elsőre hülyén hangzik, de a nevetés instant orvosság és segít legalább néhány percre szünetet tartani az agyunkban. Nézhetsz állatos videókat, vidám rajzfilmeket vagy akár bakiparádékat olyan sorozatokból, amiket szeretsz. Engedd meg magadnak a szünetet és lazíts kicsit!
- A zenehallgatás nem véletlenül állt a fenti stratégialista elején. A hangulatunkhoz igazított lejátszási listák segíthetnek nekünk a szorongás csillapításában, a szomorúság leküzdésében. Ó, és még a kreativitásunk ösztönzésében is! Akár hallgatod, akár csinálod a zenét, ezzel a módszerrel nehezen lőhetsz mellé.
Források: Gallup / Walton FF. NBC News. CTV News. Parents.