Nos, kelleni épp nem kell, de ha már ide kattintottál, elmondjuk, hogyan szokták csinálni. Ez egy szép, régi hagyomány. Száz-százötven évvel ezelőtt még nem volt se telefon, se tévé, ezért a művelt társaságok szellemidézéssel szórakoztatták magukat. Ezt spiritizmusnak hívták.
A társasjátékhoz szükséged lesz kettő vagy több barátra, valamint egy úgynevezett ouija-táblára. Ez egy kartonból vagy fából készült lap, amin az ábécé betűi találhatók, továbbá egy „igen” és egy „nem” gomb. Így néz ki:
Egyébként meg is lehet vásárolni, az egyik boszorkány-webáruház huszonötfélét kínál belőle, 45 000 forintért. Biztos van olyan bolond, aki megveszi, de nyugodtan rajzolhatsz egyet magadnak. Kell még egy könnyű, csúszós korong, kabátgomb vagy gitárpengető. Minél többen vagytok, annál nagyobb, hogy elférjen rajta mindenkinek a mutatóujja.
Ezután csak össze kell ülni egy sötét szobában. Helyezzétek az ujjatokat a korongra, és hívjátok meg a szellemet. Például így: kedves szellem, jelenj meg! Ezután jöhetnek a kérdések. Mi a neve? Férfi vagy nő, esetleg transznemű? Öregebb-e száz évnél? A korong előbb-utóbb vándorolni kezd, és meg-megáll egyik vagy másik betűn. Jönnek az igenek és nemek, egész sok mindent meg lehet tudni a szellempajtásról. Minél többen vagytok, annál jobban működik. Korong helyett poharat is használhattok, csak ahhoz nagyobb tábla kell.
A válaszok néha értelmetlenek lesznek, de akkor a ti dolgotok megfejteni. Lehet, hogy egy brazil szellemet idéztetek meg, és portugálul beszél? Vagy egy írástudatlan szellemmel van dolgotok? Csupa izgalmas kérdés!
Nicsak, ki beszél?
Ez volt a régi idők ChatGPT-je, a túlvilági üzenet, amin aztán lehetett agyalni vagy kinevetni, de mindenesetre jól szórakoztak. Az amerikai polgárháború idején szinte minden családban volt ilyen tábla, aztán a Hasbro játékgyár is gyártotta.
Szellemek persze igazából nincsenek. Amit léleknek neveznek, az semmi más, mint az agy működése, tehát nem is létezhet a test nélkül. Ám az agy és a test roppant bonyolult gépezet, ma sem értjük teljesen, és nem is tudjuk egészen irányítani. Pont erre alapul az ouija-tábla. A lazán a korongra tett ujjunk önkéntelenül is mozog, hiszen nem robotok vagyunk. A sok apró mozgás aztán elindítja valamerre, és akár tudat alatt is egész mondatokat írunk ki vele. Saját magunkkal beszélgetünk – de ez egyáltalán nem rossz móka!
Az ouija-táblát a babonások komolyan veszik, és vannak, akik veszélyesnek tartják. Keresztény gyülekezetek még táblaégetéseket is tartottak. A mai napig több egyház óvja tőle a híveket, mert szerintük ezzel beengedik a démonokat az otthonukba. Valójában nincs mitől félni, ez egy ártalmatlan társasjáték.
A szellemidézésnek voltak más módszerei is, mint az asztaltáncoltatás. Ekkor egy kis asztalra helyezték a tenyerüket a meghívottak, és az asztal egyik lábára ceruzát erősítettek, alá pedig papírlapot tettek. Az önkéntelen mozgásokból kirajzolt krixkraxot pont úgy próbálták értelmezni, mint a tenyér rajzolatát vagy az ólomöntést.
A mai szellemvadászok már diktafont, mágneses érzékelőket és éjjellátókat használnak. És pont ugyanannyi szellemet találnak ezekkel, mint régen a spiritiszták. Róluk majd máskor írunk. Addig is jó szórakozást a túlvilággal!