Isaac Newton vagy Albert Einstein nevét mindenki ismeri, és a legtöbben azt is tudják, hogy a „Tesla” nem csak egy jól hangzó márkanév. Az elektromos autókat gyártó céget Nikola Tesla fizikus után nevezték el. De mit hagytak a világra, mi járt Charles Darwin vagy Galileo Galilei vagy fejében? Az első cikkben már bemutattunk nektek három tudóst (illetve egy korábbi írásunkból Marie Curie-t is), most pedig jöhet három újabb nagyágyú!
Galileo Galilei 1564-1642
Galileo di Vincenzo Bonaiuti de’ Galilei olasz fizikus, csillagász, matematikus volt, akit a „modern csillagászat atyjaként” tartanak számon. Az apja orvosi pályára szánta, és el is kezdte az egyetemet, de egyre jobban vonzódott a matematika és a természetfilozófia iránt. Diploma nélkül hagyta ott a pisai egyetemet és több évig matek magánórákat adott. 28 évesen már professzori állást kapott a Padovai Egyetemen, ahol geometriát, mechanikát és csillagászatot tanított, valamint mechanikai kísérleteket és tanulmányokat folytatott.
Galilei 45 éves korában távcsövet fordított a Hold felé, és ezzel új korszakot nyitott a tudományágban. Megfigyelései hatalmas felfedezéseket hoztak magukkal, például a Jupiter körül keringő négy nagy hold jelenlétét és azt a felismerést, hogy a Tejútrendszer halvány fénye számtalan távoli csillagból ered.
Nem ő találta fel a távcsövet, és nem ő volt az első, aki azt égi megfigyelésekhez használta, de a munkája fordulópontot jelentett a tudomány történetében. Úttörő eredményei alátámasztották a Kopernikusz által megálmodott heliocentrikus modellt (eszerint a Nap van a Naprendszer központjában). Galilei az eredményei miatt konfliktusba került a római katolikus egyházzal. A helyzet később tovább romlott, az egyház pedig házi őrizetbe helyezte. 1642-ben bekövetkezett haláláig ott is maradt.
Nikola Tesla 1856-1943
Nikola Tesla szerb-amerikai fizikus, feltaláló, mérnök volt, amolyan „sötét lovag”. Különcségéről és rejtélyes találmányairól ma is sok elmélet kering. Talán nem is csoda. Élete utolsó éveiben annyira bezárkózott, hogy csak galambokkal volt hajlandó barátkozni. Tesla a mai Horvátország területén született, szerb családba. Gyerekkorától kezdve elképesztő képzelőerő és kreativitás munkálkodott benne. Mérnöknek készült, Ausztriában és Prágában járt egyetemre. Az ifjú Tesla végül Budapestre került, 1881-ben, a telefonközpont átadásán ő lett a Puskás Tivadar-féle American Telephone Company főmérnöke. Néhány évvel később Amerika felé vette az irányt.
Tesla úttörő tervei döntő szerepet játszottak a váltakozó áramú technológia fejlődésében. A mérnök tudása lehetővé tette, hogy kifejlesszék, hogyan lehet elektromos áramot hatalmas távolságokra elvinni. Tesla találmányai közé tartozik az indukciós motor és a Tesla-tekercs, egy nagyfeszültségű transzformátor kifejlesztése, ami óriási hatással volt az elektrotechnikára.
Teslának látnoki elméje volt. Azt is állította magáról, hogy feltalálta a halálsugarat, ami csak még jobban fokozta a körülötte lévő misztériumot. Az elektromossághoz való kiváló hozzájárulását viszont nem lehet letagadni. Tesla híres csatába keveredett Thomas Edisonnal, erről később, egy újabb cikkben írunk nektek. Utolsó tíz évében Tesla szegényen, magányosan élt New York-ban, galambok között. Végül 85 éves korában, koszorúér-trombózisban halt meg.
Thomas Edison 1847-1931
És akkor jöhet Thomas Edison, bár az Edison-Tesla csatára még mindig várni kell. Edison amerikai feltaláló és üzletember volt. Nagyban játszott, az Egyesült Államokban 1093, az egész világon 2332 szabadalmat jegyeztetett be. Számos eszközt fejlesztett ki olyan területeken, mint az elektromos áramtermelés, a tömegkommunikáció, a hangfelvétel és a mozgókép. Ezek a találmányok, köztük a fonográf, a mozgóképes kamera és az elektromos izzó óriási hatással voltak a modern, iparosodott világra.
Edison hetedikként született egy ohiói családba. Iskolába nem nagyon járt, unatkozott, többnyire az anyja tanította otthon. Minden érdekelte, gyorsan tanult. Már fiatalkorában hallásproblémái voltak. A mai napig nem tudni, hogy pontosan mi okozta ezt, de Edison siketsége nagy hatással volt a viselkedésére és a találmányaira. Miután otthagyta az iskolát, vasutasfiúként dolgozott, majd távíró lett. 1870 és 1875 között Edison számos távírótechnikai fejlesztést dolgozott ki, többek között vevőkészülékeket, adókat, az automata nyomtatókat.
Edison közben teljes munkaidőben kezdett el dolgozni a vállalkozásán. New Yorkba költözött, hogy nyomdai távírókat fejlesszen. 1879-ben feltalálta az első, tömeggyártáshoz ideális izzólámpát. Filmstúdiót is épített, de dolgozott az újratölthető elektromos elemen is. Kései éveiben Floridában élt, barátja volt Henry Ford autómágnásnak. Edison támogatta őt a motorfejlesztésben és az egyéb ötleteiben is. Furcsa diétákra kapott rá, de halála előtt egy évvel még felavatta a HÉV-et New Jersey-ben. Cukorbetegsége miatt kómába esett, végül otthonában halt meg 84 évesen.
Források: Discover Magazine. Britannica. Science Kids. CoolKidFacts. Times of India.
Kiemelt kép: Andrew Balet/Wikipedia