Isaac Newton vagy Albert Einstein nevét mindenki ismeri, és a legtöbben azt is tudják, hogy a „Tesla” nemcsak egy jól hangzó márkanév. Az elektromos autókat gyártó céget Nikola Tesla fizikus után nevezték el. De mit hagytak a világra, mi járt Charles Darwin vagy Galileo Galilei fejében? A listán kiemelt helyen szerepel Marie Curie lengyel fizikus is, de róla már írtunk bővebben a 9 nő, aki megváltoztatta a világot című cikkünkben. Ezt itt tudod elolvasni.
Sir Isaac Newton 1643-1727
Az Angliában született Isaac Newton fizikus, csillagász, matematikus, filozófus, alkimista és teológus volt. Newton mozgás- és gravitációs törvényei forradalmasították a fizika területét. Neki köszönhető, hogy tényleg megértettünk bizonyos dolgokat a természet működéséről. Newton 1687-ben adta ki a Philosophae Naturalis Principia Mathematica című művét. Ebben nemcsak a bolygók mozgását írta le, hanem feltárta a gravitáció egyetemes erejét is (hogy az az égi és földi testeket egyaránt irányítja). A könyvben olyan fogalmakat írt le, amelyek évszázadokon keresztül a tudomány élvonalában maradtak!
Newton az optika és a matematika területén is úttörő munkát végzett. Ő építette meg például a világ első tükrös távcsövét és kimutatta, hogy a napfény a szivárvány minden színében pompázik. Newton 1696-ban Londonba költözött, és a Királyi Pénzverde igazgatójaként vállalt munkát. Ott a font előállítását felügyelte. A következő három évtizedben Anglia gazdaságának megújításával foglalkozott.
Newton egyébként kellemetlen alak hírében állt. Kevés közeli barátja volt, soha nem nősült meg. John Flamsteed királyi csillagász „alattomosnak, ambiciózusnak, a dicséretre túlzottan áhítozónak, ellentmondást nem tűrőnek” nevezte. 84 éves korában, álmában halt meg. Bár halálának oka ismeretlen, egy 1979-ben készült tanulmány szerint higanymérgezése lehetett (a korábbi kísérletei miatt). Ez hozzájárulhatott a tudós fizikai és mentális egészségének a romlásához.
Albert Einstein 1879-1955
A Németországban, zsidó családban született Albert Einstein az egész elméleti fizikát megváltoztatta. Már nagyon korán kiderült róla, hogy ért a matekhoz és a természettudományokhoz. Állítólag elképesztően kíváncsi volt, briliáns elméjének köszönhetően nagyon aprólékosan vizsgált meg mindenféle kérdést, ami érdekelte őt. Tinédzserként írt egy tanulmányt a mágneses mezőkről. A közhiedelemmel ellentétben Einstein valójában sohasem bukott meg matematikából, kiválóan teljesített.
Einstein pályafutása 1905-ben a svájci szabadalmi hivatal hivatalnokaként kezdődött. Ott négy úttörő jelentőségű tanulmányát készítette el, köztük a híres E = mc² egyenletét, amely az anyag és az energia közötti kapcsolatot írta le. A tudós általános relativitáselmélete az egyik leghíresebb eredménye. Megjósolta a fekete lyukak és a gravitációs hullámok létezését, de több más nagy hatású elméleten is dolgozott, többek között: a fény gravitáció általi eltérítése, a szilárd testekben lévő atommozgás kvantumelmélete. Jelentősen hozzájárult a kvantummechanika fejlődéséhez is.
Bár Einstein 1921-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat, azt nem az általános relativitáselmélettel kapcsolatos munkájáért, hanem a fotoelektromos hatás felfedezéséért kapta. Hozzájárulásával tekintélyes helyet vívott ki magának a tudományos közösségben. 1955-ben szívelégtelenségben halt meg.
Charles Darwin 1809-1882
Charles Darwin természettudós 1809. február 12-én született Angliában. A nagyapja és az apja is orvos volt, így utóbbi azt szerette volna, ha Charles szintén orvos lesz. Darwin két évet töltött el az Edinburgh-i Egyetemen, de nem bírta sem a vért, sem a műtéteket. Később teológiát kezdett el hallgatni, de közben egyre inkább a természettudományok felé fordult.
Ő írta A fajok eredetéről című könyvet, amelyben leírta és bizonyítékokkal támasztotta alá a természetes kiválasztódás útján történő evolúció elméletét. Eszerint az élet minden faja közös ősökből fejlődött ki az idők során. Ezalatt az élőlények egymást követő nemzedékeiben egyre gyakoribbá váltak a kedvező, az életben maradáshoz szükséges tulajdonságok. Darwin öt évig utazott, hogy meggyőző bizonyítékokat keressen az elméletéhez. Ehhez olyan, ökológiailag változatos vidékeket látogatott meg, mint Brazília, Chile, Ausztrália, a Falkland-szigetek és a Galápagos-szigetek.
A tudós elképzelései óriási hatást gyakoroltak a különböző tudományos, vallási és filozófiai nézetekre, ezért rengeteg vitát szültek. Életének utolsó évtizedében számos betegségtől szenvedett, de folytatta a munkát és új kísérleteket is végzett. Elsősorban botanikai kutatásokkal foglalkozott. Haláláig remeteként élt London környéki otthonában, végül szívrohamot kapott. Darwinról számos földrajzi helyet, száznál több állatfajt és kilenc rendszertani nemzetséget neveztek el.
Források: Discover Magazine. Britannica. Science Kids. CoolKidFacts. Times of India.
Kiemelt kép forrása: DeviantArt