Sokszor írunk nektek a mentális egészségről, és arról is, hogy milyen hírességek osztották már meg a világgal, hogy valamilyen mentális zavarral élnek. Greta Thunberg, a svéd klímaaktivista ismert példa erre. Ő 11 évesen esett komoly depresszióba, egy idő után pedig már nem evett és alig beszélt. Rövidesen sokat romlott az egészsége, tíz kilót fogyott. Greta Thunbergnél az orvosok Asperger-szindrómát, evészavart és kényszeres-rögeszmés zavart (OCD-t) diagnosztizáltak.
Egy gyönyörűen illusztrált kötet most összegyűjtött húsz olyan híres embert, akiket nem állított meg semmilyen betegség, diagnózis vagy tünet abban, hogy kiváló dolgokat vigyenek véghez. A mentális betegségek átmeneti vagy hosszú távon bárki életében megjelenhetnek, de ez nem jelenti azt, hogy ettől még ne élhetnének boldog, teljes életet.
A Sebezhető és erős – 20 híres ember mentális egészsége című könyv kamaszoknak és felnőtteknek egyaránt szól. Azért ezt a címet kapta, mert az emberi lélek is ilyen: sebezhető, mert érzékeny, és egy rakás dolog felboríthatja az egyensúlyát, de erős, mert képes felülkerekedni a nehézségeken – írja a szerző, Rachael Davis a kötet hátulján.
Néhányan úgy gondolják, hogy a gyerekeknek még nem kell ilyen „nehéz” dolgokról tudniuk. Nos, az igaz, hogy szerencsés felállás, ha egy gyerek egyáltalán, még a környezetében sem találkozik mentális betegségekkel, de erre viszonylag kicsi az esély. Magyarországon tele vannak a gyermekpszichiátriák tizenévesekkel. Nekik is voltak, vannak, lesznek iskolatársaik, rokonaik, barátaik, akik ha egy kicsit is képben vannak néhány alapfogalommal, máris rengeteget segíthetnek!
A Sebezhető és erős lapjain Michelangelótól kezdve Marie Curie-n át Serena Williamsig egy sor művészt, tudóst, és sportolót ismerhetünk meg, akik valamilyen mentális zavarral éltek, élnek. Persze Michelangelónak a 16. században nem lehetett hivatalos papírja arról, mi történik vele, de az életrajzaiból, leveleiből a tudósok már tudnak következtetni.
A könyv szerzői közérthető, rövid történeteken keresztül szemléltetnek egyes állapotokat, majd ki is fejtik a jelentésüket. Mik azok az evészavarok? Mi az a depresszió és milyen tévhit kapcsolódik hozzá gyakran? Egyáltalán mit jelent az, hogy trauma? Mert néha könnyen dobálózunk ezekkel a szavakkal, „tiszta depis lettem”, „traumatikus élmény volt”, szóval érdemes képben lenni azzal, mit is jelentenek ezek.
Már csak azért is, hogy ennek tudatában mi is könnyebben azonosíthassuk az érzéseinket, és megtanuljuk felismerni, ha a lelkünk nincs jól.
A könyv egyszerűen magyarázza el a legfontosabb tudnivalókat, a hátsó szószedetben pedig egy sor, a témához kapcsolódó fogalmat is megismerhetünk. És kiderül az is, miért nem oké viccelni azzal, hogy valakit őrültnek, elmebetegnek vagy bolondnak nevezünk. Röviden azért, mert ezzel csak felerősítjük a hamis hiedelmeket a mentális zavarral élőkről.
Ilyen például a tévéből jól ismert fordulat: hogy a skizofréneknek szinte mindig több különböző, agresszív, egymást váltogató énje van. Nos, ez így ilyen formában egyáltalán nem igaz. Ahogy a bipoláris depressziónak sem az a fő jellemzője, hogy valakinek percről percre változik a kedélyállapota.
Nagyon sokszor azért olyan nehéz a mentális zavarokról beszélgetni, mert még a megfelelői szavaink sincsenek meg hozzá. Vagy félünk, hogy valamit rosszul mondunk a témában, és azzal megbántunk valakit. És ahogy a könyv is rávilágít, az, ahogy erről a témáról beszélünk, nagyon fontos kérdés.
Ugyanis szerepe van abban, hogy le tudjuk-e bontani a félreértéseket, a tévhiteket. Hogy oda tudunk-e fordulni azok felé, akik a szokásostól valamennyire eltérően viselkednek. Ez a könyv jó kiindulási alap ehhez! De ahogy a könyv szerzője, úgy mi is arra kérünk, hogy a kötetet a családoddal vagy egy megbízható felnőttel olvasd el, hogy meg tudjátok beszélni, hogyan hatott rád az, amit megtudtál.
Rachael Davis: Sebezhető és erős – 20 híres ember mentális egészsége. Illusztrálta: Islenia Mil. Kulcslyuk kiadó, 2024.