A nyár elején, nagyjából az iskolai szünettel egy időben kezdetét veszi az egyik legszebb és leglátványosabb udvarlás, amit csak láthattok a természetben: elkezdenek rajzani a szentjánosbogarak. Hívják őket villancsónak, mécsbogárnak is. Sok helyen, arborétumokban, nemzeti parkokban sétákat is szerveznek erre az időre. A bogarak este, a naplemente után kezdenek rajzani, nagyjából 1-2 órán keresztül. Ezalatt a fás, parkos, ligetes területeken sok-sok apró fénypont repked a levegőben, ettől pedig olyan lesz az erdő, mintha tényleg tündérek laknák.
A hím bogarak tudnak csak repülni, a nőstények nem. Előbbiek egészen hétköznapi, jelentéktelen, 5-15 mm-es sötét színű bogárkának tűnnek, az utóbbiak pedig inkább hasonlítanak egy pici lárvára. Viszont ha világítanak, gyönyörűek. A nőstények a fény segítségével vonzzák magukhoz a hímeket. A bogaraknak nagyjából tíz napjuk van, hogy párt találjanak maguknak. Amelyiknek nem sikerül, elpusztul. De sajnos az is, amelyiknek igen. A párzás után a nőstény 50-100 petét rak le, és itt véget is ér az élete. A peték 20-35 nap alatt lesznek lárvák, ezekből pedig két év múlva báb lesz. A kifejlett bogarak mostanában kezdenek előbújni, és minden kezdődik előröl.
A szentjánosbogár azért tud világítani, mert világító vegyületeket, luciferint és luciferázt képes előállítani. Amikor ezek vízzel és oxigénnel érintkeznek, fény keletkezik. A bogarak még arra is képesek, hogy szabályozzák az oxigén áramlását, hogy ne világítsanak egész nap. Hanem csak este, amikor látszódnak is.
Ha szeretnél elmenni egy szervezett szentjánosbogár-sétára, érdemes minél előbb jelentkezni, mert a helyek gyorsan betelnek. Ezt például ezen az oldalon megteheted. Ha pedig csak úgy magadban élveznéd a látványt, két-három hét múlva, este 9-10 között érdemes sétát tenni egy erdős területen. De oda inkább ne menj egyedül.
