Bár a pogány Samhain többezer éves, ősi kelta ünnep, a keresztény halottak napját hivatalosan csak i.sz. 998-tól vezette be a katolikus egyház. Eredetileg azokra a hívő elhunytakra emlékeztek ezen a napon, akik még nem jutottak be a mennybe. Ez egyébként a katolikus tanok szerint nem egy kellemes állapot. Hiába élt ugyanis tisztességes, keresztény erkölcsű életet valaki, ha mégis elkövetett valami pici hibát, azt halála után a tisztítótűzben kellett megbánnia, mielőtt beléphet a mennyországba. Ez annyiban különbözik a pokoltól, hogy ebből tovább lehet lépni. (Ezek után ki mert volna szembe menni az egyház tanításaival?) Szóval, eleinte ezekre a tisztítótűzben szenvedő lelkekre emlékeztek ezen a napon, aztán az ünnep fokozatosan az összes elhunytra való emlékezés napjává vált.
Az nem kérdés, hogy egyszer mind meghalunk. Nem tudjuk, mi történik velünk ilyenkor. A világ vallásai viszont nagyon különböző módon magyarázzák, mi lesz az emberrel, miután a teste megszűnik működni. Épp ezért a halottak napjára is egészen máshogy emlékeznek a különböző kultúrák a világban. Nem is esik mindenhol november 2-ra, de az elv ugyanaz – gondolni az elhunyt családtagokra, barátokra.
Mexikó
Az itteni ünnep a Día de los Muertos egy felszabadult, örömteli ünneplés. Mexikóban azt tartják, hogy az elhunytak ezen a napon visszalátogatnak az élők közé. A családok a temetőkben feldíszítik a sírokat, de az utcákat és az otthonaikat is. Így várják azokat, akik már nincsenek velük. A hitük szerint az elhunytak november elseje és másodika közt éjjel érkeznek vissza, de az ünneplés ilyenkor napokig is eltart. Családi összejövetelek, ünnepségek, karneválok zajlanak ilyenkor, zenével, tánccal, lakomákkal. A halottaikra egyáltalán nem szomorúan emlékeznek Mexikóban, hanem inkább az életüket ünneplik.
Guatemala
Ebben a közép-amerikai országban szintén vidáman ünneplik a halottak napját. Sokan piknikeznek a temetőkben ilyenkor. Amikor leszáll az este, hatalmas, színes papírsárkányokat eregetnek. Azt tartják, hogy ezen a napon a túlvilági lelkek ellepték a Földet. Őket pedig úgy lehet visszaűzni, hogy színes papírdarabokat reptetnek a szélben.
Ecuador
Itt a hagyomány szerint közösen sütiznek az elhunytakkal a sírok mellett. Ehhez egy hagyományos, baba alakú kalácsot, guagua-t sütnek, amit lekvárral tálalnak. Ezt a család a temetőben fogyasztja el, így emlékezve a halottakra.
Japán
Japánban szintén nem ősszel, hanem nyáron emlékeznek meg a halottakról. A családok füstölőket gyújtanak és imádkoznak. Úgy tartják, hogy az ősök szellemei segítik és védelmezik az családokat, ezért meghívják őket az otthonukba is. Ilyenkor sok helyen lámpásokat bocsátanak a vízre, ami segíti a lelkeket átkelni a két világ közt.
Madagaszkár
Itt él az egyik legbizarabb szokás: halottak napján előhozzák őseik holttestét a kriptákból. A holttestek „részt vesznek” az egész napos táncmulatságon, bemutatják nekik azokat a gyerekeket és új rokonokat, akik időközben érkeztek a családba. Beszámolnak nekik mindenről, ami az adott évben történt. Az ünnepség keretében új lepelbe burkolják őket, mielőtt visszahelyezik őket a nyughelyükre.
Finnország
A finnek az ősi aratási ünnep, a kekri alatt emlékeznek meg a halottaikról. Szalmából és faágakból egy kecskealakot fonnak, amit aztán ünnepélyesen elégetnek. Az elhunytak lelkét pedig füstölőkkel, virágokkal invitálják meg egy közös családi szaunázásra.
