Azt már nyilván te is tudod, hogy a szervezetednek ugyanolyan szüksége van az alvásra, mint az evésre, vagy az ivásra. Ha kialvatlan vagy, nehezebben figyelsz oda napközben és ügyetlenebb is vagy. A rossz vagy kevés alvás betegségekhez vezethet, sőt, a tartós alvásmegvonás halált is okozhat. Ahhoz persze jó sokáig kell virrasztani.
Az, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, egyénileg eltér, de átlagosan a tizenévesek alvásigénye napi 9 óra, a felnőtteké 7-9 óra. Ahogy öregszünk, az alvásigényünk is csökken. És egy kutatás azt is kimutatta, hogy felnőttkorban ugyanúgy csökkenti a teljesítményt az is, ha valaki jóval többet alszik a kelleténél, mintha kevesebbet aludna.
1 bárány, 2 bárány… hülye bárányok!
Becslések szerint a felnőttek legalább harmada szenved valamilyen alvásproblémában: vagy nehezen alszik el, vagy nem alszik jól. Gyerekeknél szintén gyakran megfigyelhető, hogy hiába fekszik le időben valaki, nem jön álom a szemére. Ennek oka lehet a sötéttől való félelemtől kezdve a másnapi dolgozaton való szorongáson át a bedugult orrig szinte minden.
Azzal sok kutató egyetért, hogy a legjobb az lenne, ha nem kellene ilyenkor mindenféle alvást segítő szerekhez nyúlni, gyerekek esetében különösen nem. De az sem mindegy, hogy a különböző alternatív módszerek beválnak-e, vagy sem. Például az a kitűnő tanács működik-e, hogy számolni kell a bárányokat.
A Tokiói Egyetemi Kórház kutatói több mint 30 ezer ember bevonásával végeztek vizsgálatokat, hogy megtalálják, mi segíthet az elalváshoz az altatókon kívül. Arra jöttek rá például, hogy a relaxációs, azaz ellazító technikák egyáltalán nem. Hanem épp ellenkezőleg, ezzel inkább felidegesítjük magunkat, ez pedig eléggé árt az alvásnak. Tehát a bárányszámolást el lehet felejteni.
Azt is megállapították, hogy a rossz alvás egyik legfőbb oka az aggódás, valamint az, hogy negatív gondolatok száguldoznak az ember fejében. Szerintük ezzel kellene elsősorban kezdeni valamit. A kutatók javaslata az, hogy ezeket a negatív gondolatokat először fel kell ismerni, aztán ezekről meg kell állapítani egyenként, hogy talán nem is annyira rosszak. Tehát meg kell keresni a jót a rosszban. Ez nyilván nem könnyű, sőt van, akinek csak segítséggel sikerül, de ez vezethet a nyugodtabb alváshoz.
Szintén hatékony módszernek találták azt, hogy az ágyat ne használjuk másra, csak alvásra. Ne tévézzünk, ne olvassunk benne, csak annyi időt töltsünk ott, amennyi az alváshoz kell. A rossz lefekvési szokások átalakítását szintén hasznosnak találták a szakemberek. Ez azt jelenti például, hogy ne menjünk aludni közvetlenül evés után, vagy ne tévézzünk, telefonozzunk alvás előtt. Egyébként szinte nincs olyan ember, akinek ne lettek volna néha gondjai az alvással. Ha viszont a problémák gyakran jelentkeznek, vagy tartósan megvannak, érdemes orvoshoz fordulni velük. (National Geographic)