Locsolás, tojásfestés, sonka- és kalácsevés – ezek a főbb húsvéti hagyományaink.
Közülük a locsolás az, amin más nemzetiségű ismerősök csodálkozni szoktak, és nem értik, mi ez az egész. De mi is tudunk mondani pár olyan húsvéti szokást a világ más tájairól, ami meg nekünk tűnhet szokatlannak. Mutatunk is párat:
Edényhajigálás az erkélyről
A görögországi Korfu szigetén igencsak fura szokással indítják húsvét szombatját. Különböző, vízzel teli agyagedényeket (cserepet, bögrét, vázát) hajítanak ki az ablakból vagy erkélyről az utcára. Egyesek szerint a szokás a velenceiektől ered, akik újévkor megszabadultak régi cuccaiktól. A korfuiak meg húsvétkor teszik ezt. Másik hiedelem, hogy a kidobált edény üdvözli a tavaszt, új vetést szimbolizál, ami majd új edényekben, cserepekben fog kihajtani. Ha esetleg ilyen tájt járnátok arra fele, nézzetek a fejetek fölé az utcán.
Krimiolvasás
A norvégoknál szokás lett a húsvéti hétvégét bekuckózva tölteni. Sokan szeretnek ilyenkor pihenni, síkabinokba, hegyekbe elutazni, és krimivel kikapcsolódni. Legyen az könyvben, filmben vagy sorozatban. Påskekrimnek, magyarul húsvéti kriminek hívják a szokást.
Keresztre feszítés élőben
A Fülöp-szigetek lakóinak nagy része hithű katolikus, így a húsvétot nagyon komolyan veszik. Olyannyira, hogy nagypénteken San Pedro Cutudban néhány embert keresztre is feszítenek, hogy ezzel tisztelegjenek Jézus Krisztus előtt. A katolikus egyház már többször elítélte ezt a barbár szokást, de hiába, a turistákat is vonzza.
Gigaomlett
Ha valaki a franciaországi Haux-ban töltené a húsvétot, kisebb tojásmérgezésre számíthat. Itt az a szokás, hogy közel 5000 tojásból készítenek omlettet, amit olyan 1000 embernek szolgálnak fel a település főterén. A szokás elvileg még Napóleon idejéből ered, aki sok időt töltött itt, és annyira ízlett neki, ahogy a helyiek készítették az omlettet, hogy rendelt az egész hadseregének. Hogy ez pont egybe esett a húsvéttal, na bumm, már így maradt.
Fáról lógó cigi
Pápua Új-Guinea katolikus lakói félnek attól, hogy elolvadna a csoki, ezért dohánnyal és cigivel díszítik fel a templomok előtti húsvéti fákat.
Vesszőzés
Szerencsére nálunk már kihalt ez a szokás, de Szlovákiában és Csehországban ma is szokás a vesszőzés (vagyis sibálás). Ez locsolás helyett van és a fiúk/férfiak általában fűzfavesszőből font sibával, egy vers kíséretében megcsapkodják a lányokat/nőket. Hogy ettől fiatalabbak és szebbek legyenek.
Húsvéti boszorka
Finnországban a gyerekek húsvétkor is beöltöznek. Ilyenkor boszinak. Színes ruhát húznak, szeplőt és pirospozsgát festenek az arcukra, és színes krepp papírral díszített fűzfa gallyakkal mennek házról házra (Kelet-Finnországban vasárnap, Nyugat-Finnországban szombaton) egy kis húsvéti csokitojásért. Nem verset, hanem áldást mondanak, amivel a gonosz szellemeket elűzik a háztól. Mondhatjuk, hogy megdolgoznak a csokiért.
Papírsárkány-eregetés és keresztes zsömle
Egyedi, otthon készített papírsárkányokat eregetnek nagypénteken Bermuda lakosai. Ilyenkor összegyűlik a család a tengerparton vagy egy parkban és együtt játszanak, esznek és végül, de nem utolsósorban, sárkányt eregetnek. Ők is hot cross bunt, vagyis kereszttel jelölt zsemlét esznek, ami egy angol húsvéti étel. Puha, belül fűszeres szárított gyümölccsel. Ez utóbbi azokat a fűszereket szimbolizálja, amikkel halála után bebalzsamozták Jézus testét.