Az elmúlt napok enyhe időjárása és az ezt megelőző melegfront miatt nagyon sokan panaszkodtak fejfájásra. Általában gyakori, hogy fejfájást, enyhe rosszullétet az időjárási frontokra fogunk, pedig lehet, hogy annak épp semmi köze az egészhez. Ha visszatérő, erős, nem múló tüneteid vannak, inkább nézesd meg magad egy dokival. Orvosi szempontból, ha szigorúan nézzük, nincs is olyan betegség, hogy frontérzékenység. Na de akkor mi áll mégis ennek az egésznek a hátterében?
Egyáltalán mik azok az időjárási frontok?
Az időjárás folyamatosan változik, a levegőben hideg és meleg légtömegek vándorolnak. Ezek találkozásánál jönnek létre a frontok, konkrétan a kettő légtömeg közt lévő határvonalat nevezzük frontnak. A nedves, meleg és a száraz hideg levegő nem szeret keveredni egymással, és mint a háborúban, „harcolnak” egy területért. Viszont a végén az egyik ki fogja szorítani a másikat. Akkor van melegfront, ha a meleg légtömeg kiszorítja a hideget. A hidegfront pedig pont ennek az ellenkezője.
Ilyenkor nagyon sok minden megváltozik a légkörben, például a hőmérséklet, a légnyomás, vagy a páratartalom. A melegfront általában vastagabb felhőket, szemerkélő esőt, télen hószállingózást vagy ónos esőt hoz. A hidegfronttal legtöbbször erős szél, nyáron zivatarok, viharok, sokszor jégeső érkezik.
Az emberi szervezet is reagál az időjárás változására
Azt már az ókorban is megfigyelték, hogy az időjárás hatással van az emberi szervezetre. Hippokratész, a híres görög orvos is leírta, hogy a „szelek járása” befolyásolja az emberek egészségét és közérzetét. De persze nemcsak az ember érzi meg, ha változik az idő, hanem az állatok is. A fecskék alacsonyan repülnek, ha eső jön, a kutyák, lovak pedig nyugtalanabbak lehetnek, ha front van. A békákat még időjóslásra is használták. Egy befőttesüvegbe téve a béka mindig feljebb jött, ha melegfrontot érzett, és elmerült, ha a hideg érkezett.
Az érzékenység okát régóta keresik a orvosok, és egyelőre ott tartanak, hogy orvosi szempontból nincs is olyan betegség mint a frontérzékenység. Még azzal sem ért egyet minden orvos, hogy vannak olyan fejfájások és migrének, amiket a légköri nyomás változása okoz. Mivel a tudományos vizsgálatok sokszor kikérdezésen alapulnak, ezekből nem lehetett egyértelmű eredményeket kihámozni. Egy kutatásban például jóval kevesebben vallották magukat frontérzékenynek, amikor azt hitték, hogy egy fejfájással kapcsolatos kérdőívet töltenek ki, mint akkor, amikor tudták, hogy ez a kérdőív magáról a frontérzékenységről szól.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem léteznek időjáráshoz kapcsolható testi tünetek. De az orvostudomány külön kezeli az érzékenységet, és azt, ha valakinek valamilyen meglévő betegségének tünete lesz súlyosabb a frontok miatt. Viszont attól még, hogy valaki „csak” érzékeny a légkör változásaira, egészen különböző tüneteket érezhet. Ennek oka az, hogy a szervezet reagál a légnyomás ingadozására, a hőmérséklet hirtelen változására, vagy a szélre. És nemcsak testi tünetek fordulhatnak elő, hanem hangulati ingadozások, levertség, álmosság, és akár romló iskolai teljesítmény is.
Az egyik feltételezés szerint a tüneteket az úgynevezett „boldogsághormon”, a szerotonin szintjének változása okozza ilyenkor. A szerotoninszintre pedig különösen hatnak az olyan külső körülmények, mint például az időjárás. Ez a hormon hat az agyműködésre, az alvásra, a hangulatunkra, de még az ereinkre is. Mivel érszűkítő, ezért okozhat fejfájást vagy migrént is adott esetben.
Azért is nehéz orvosilag meghatározni a frontérzékenységet, mert a légköri változások egészen máshogy hatnak, két ember akár teljesen ellentétes tüneteket is tapasztalhat ilyenkor. Ráadásul nincs olyan tünet, ami kizárólag hideg-, vagy melegfrontnál jelentkezik. A fáradtság, fejfájás, alvászavarok, koncentráció-zavar, vérnyomás-problémák egyeseknél hidegfrontkor, másoknál melegfrontkor jönnek elő.
Hogy lehet ezt elviselni?
Ha a tüneteid mögött nincs más betegség (ezeket csak orvos tudja megállapítani), van néhány praktika, ami segíthet átvészelni a frontok okozta kellemetlen órákat.
Sétálj – a testmozgás, mint a séta, vagy akár a jóga főleg friss levegőn mindig segít. Ez javítja a keringést, és erősíti az immunrendszert is
Igyál – a kamaszokra amúgy is jellemző, hogy nem visznek be elég folyadékot a szervezetükbe. Itt most főleg vízre, teára, vagy nem túl cukros üdítőkre gondolj. A kávé és az energiaitalok nem játszanak. Ha a szervezet picit is ki van száradva, sokkal rosszabbul reagál mindenre, még az időjárási frontokra is. A gyömbértea kimondottan jó választás ilyenkor, enyhíti a fejfájást, és serkenti a vérkeringést.
Aludj – egy jó, mély, pihentető alvás nemcsak frontérzékenység esetén segít. Az alvás elengedhetetlen ahhoz, hogy rendben működjön a tested. Azzal is segítheted az alvásodat, hogy este már nem kütyüzöl vagy tévézel, hanem inkább olvasol.
Magnézium – elsősorban ne a tablettára gondolj, hanem olyan ételekre, amik tele vannak vele. Nem is jársz rosszul, mert például a banán vagy az étcsoki kitűnő magnéziumforrás. Ez pedig jó hatással van az idegekre és az izmokra is.
Illóolajok – már írtunk arról, hogy az illóolajoknak jó hatásuk van, és nemcsak megfázáskor. A levendula nyugtat, pihentet, a borsmentaolaj a halántékra vagy a nyakra kenve enyhítheti a fejfájást.
Forrás: noklapja.hu, wmn.hu, targenta.org, kiderül.startlap.hu
