A nyolcvanas évek végén a Júdeai-sivatag egyik barlangjából régészek kiástak egy ősi, legalább ezeréves magot. A kutatók ezt 2010-ben elültették, és mostanra egy jó háromméteresre fa nőtt ki belőle. A fát Sheba névre keresztelték, és mindenféle vizsgálatokat végeztek el rajta. Megnézték a DNS-ét, valamint kémia elemzést és kormeghatározást is végeztek a fán. Ezzel pedig érdekes felfedezéseket tettek az eredetével kapcsolatban.
Megállapították például, hogy a mag a 10-12. század közötti időkből származik. A DNS-e alapján a Commiphora nevű facsaládhoz tartozik. Ezek a fák Afrikában, Madagaszkáron és az Arab-félszigeten terjedtek el. Az illatos, aromás gyantájuk miatt kedvelték őket.
A fa gyantájából készült júdeai balzsamot, amit a Biblia is említ, évszázadokon keresztül ismerték és szerették. A Római Birodalomban parfümként, füstölőként és gyógyszerként is használták. De felhasználták balzsamozáshoz és mérgek ellenszereként is bevetették. A kedveltsége ellenére a kilencedik századra a fa teljesen eltűnt. A megtalált mag is egy olyan fajtához tartozik, amit még nem sikerült pontosan beazonosítani, valószínűleg egy rég kihalt ághoz tartozik.
A facsemete még nem termett virágot, sem gyümölcsöt. Ha ez megtörténik, könnyebben össze lehet majd hasonlítani más rokon fajtákkal. Az is elképzelhető viszont, hogy most olyan környezetben van, ami nem kedvez a virágzásnak. (independent.co.uk.)