Hideg van, zürmös, kellemetlen idő. Ilyenkor háttérbe szorulnak a hűtött édességek, alszanak a fagyizók. Pedig fagyizni jó. Úgyhogy már legalább ötven éve létezik a téli fagyi.
A téli fagyi nem más, mint cukros-kakaós margarinhab beletöltve egy szottyadt tölcsérbe, csokoládés bevonómasszával. Tulajdonképpen csak formájában hasonlít egy fagyihoz.
Ez az édesség az 1970-es években terjedt el Magyarországon, állami vállalatok készítették a lehető legolcsóbb alapanyagokból. Állandó szereplője volt a vasúti Utasellátó kínálatának. A rendszerváltás után aztán a négercsókhoz hasonlóan kiszorították az értelmesebb, finomabb édességek.
A négercsókról korábban itt írtunk.
Ám a nosztalgia nagy úr. A téli fagyit kisvállalkozások kezdték újra gyártani, és egyes élelmiszerboltokban ma is megtalálható. Elsősorban a 40-50 éves felnőtteknek szánják, akik egy-egy harapásig szeretnék kisgyereknek érezni magukat. De ha szeretnél belekóstolni a múlt ízeibe, akkor te is tehetsz vele egy próbát.
A recept eredetileg jó minőségű, elsőrangú alapanyagokból készült tölteléket kívánt. De ezt hamar felülírta a szocializmus tömegtermelése. Az eredmény egy gyanús ízű, alapvetően kellemetlen, viszont nagyon tápláló édesség lett. Kisebb cukrászdákban néha kapható minőségi, jó téli fagyi.
De az már nem az igazi. A téli fagyi lényege az, hogy nem finom, de valamiért mégis megesszük. És végül is… ilyen az élet.