Az egyik ausztrál kormányszerv felmérést készített az ország kézmosási szokásairól. Ennek eléggé csúnya eredményei lettek, az ausztrálok 19 százaléka bevallotta, hogy nem mindig most kezet vécézés után. Közel a felük, 42 százalékuk pedig azt mondta, nem mindig mos kezet, mielőtt élelmiszerhez nyúl.
A kutatásból kiderült, hogy a nők kicsivel jobban figyelnek a kézhigiéniára: a férfiaknak 80 százaléka állítja, hogy mindig kezet mos a mosdó után, a nőknek 83 százaléka. Korábban más, hasonló felmérések is ilyen eredményekre jutottak. Úgy tűnik, hogy a kor is számít, ha a kézmosásról van szó. A 34 év alattiak 69 százaléka mosott kezet minden alkalommal, amikor a WC-t használta. 65 éves kor felett ez az arány 86 százalékra ugrott.
A koronavírus-járvány alatt már megtanultuk, hogyan kell helyesen kezet mosni (ezt az alábbi videón mutatjuk is). De úgy tűnik, azt az üzenetet nem mindig sikerül eljuttatni az emberekhez, hogy miért olyan fontos a kézmosás általában is.
Egy korábbi tanulmány indiai iskolásokat kérdezett meg arról, miért vagy miért nem mosnak kezet. Több mint 90 százalékuk arról beszélt, hogy egyáltalán nem tartják veszélyesnek, ha nem mosnak kezet vécézés után. Érdekes módon az egyik legnagyobb akadály az volt, hogy a gyerekek 40 százaléka nem látja a baktériumokat, a koszt a saját szemével. Ugyanakkor 72 százalékuk azt mondta, hogy kezet mosna, ha a barátai is így tennének.
Szóval, mik a kockázatok? A vizelet és a széklet több millió baktériumot tartalmaz, különösen a széklet, amelyben grammonként több mint 100 milliárd baktérium található. Amikor használjuk a vécét, és a mosdóban mindenféle felülethez hozzáérünk, baktériumokat viszünk a bőrünkre. Azok az emberek, akik kifelé menet kihagyják a kézmosást, távozáskor magukkal viszik ezeket a baktériumokat, és azok minden egyes felületen lerakódnak, amit utána megérintenek.
Ha nem mosol kezet, lehet, hogy nem leszel beteg, de fokozod a bacik terjedését. Ez pedig növelheti a fertőzés és a megbetegedés kockázatát más emberek számára, beleértve az időseket, vagy akiknek gyengébb a immunrendszerük.
A főzés és az étkezés előtti kézmosás szintén fontos. A kockázat itt mindkét irányban fennáll. Ha betegséget okozó baktériumok vannak a kezeden (esetleg azért, mert nem mostad meg a mosdó után), akkor átviheted őket az ételre, ahol elszaporodhatnak, és akár élő felületeket is, mérgező toxinokat termelhetnek. Azok pedig, akik megeszik az ételt, megbetegedhetnek, ami gyakran hányással és hasmenéssel jár.
A másik irányban ez úgy néz ki, hogy egyes élelmiszerek természetesen hordozzák a baktériumokat a főzés előtt. (Ilyen a nyers csirkén lévő szalmonella: ezért lehet a húst csak megfelelő hőkezelés után fogyasztani.) Ha ilyen ételeket vágunk fel, mosunk meg és így tovább, de nem mossuk meg utána a kezünket, akkor a baktériumokat szintén átvihetjük más felületekre.
A szakértők szerint a kézmosás egy kicsit olyan, mint a biztonsági öv becsatolása. Hiszen ezt is mindig megtesszük, nem csak akkor, ha úgy érezzük, hogy balesetbe fogunk keveredni. A kézmosás egy egyszerű, gyors beavatkozás, ami jótékony hatással van ránk és a környezetünkben élőkre. De csak ha mindig elvégezzük!
Kiemelt kép: Unsplash. Forrás: Science Alert.