Öt évvel ezelőtt péntekre esett március 13-a. Az országban már mindenki meglehetősen nyugtalan volt, mert két nappal korábban világjárványnak nyilvánították a Covid-19 fertőzést. Ez volt a koronavírus-járvány, ami a következő két-három évben alaposan megváltoztatta az életet.
A cikk végén kérdezünk is!
A járvány kezdetén még nem volt pontosan kitalálva, hogyan is kellene ezt az egészet kezelni. Öt éve, ezen a napon reggel például még azt mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az iskolákat nem kell bezárni. Este viszont már azt jelentette be, hogy a következő héttől nincs rendes tanítás. Mindenki otthon marad, a tanárok pedig online próbálnak meg órákat tartani. De nemcsak az iskolákat zárták be, hanem a mozikat, éttermeket, de még az állatkertet is.
Mitől ijedtünk meg ennyire?
A járvány 2019 decemberében indult, az első eseteket Kínában fedezték fel. A betegséget egy újfajta vírus okozta. Volt, aki úgy esett át a fertőzésen, hogy észre sem vette. Volt, akinek gyengébb, náthaszerű tünetei voltak, és volt, aki úgy írta le a betegséget, mint egy nagyon durva influenzát. Viszont sajnos nagyon sokan belehaltak. Magyarországon 2020 februárjában jelent meg a betegség először. A világban a hivatalos adatok szerint 770 millióan fertőződtek meg, és a koronavírus több mint hétmillió ember halálát okozta a következő 4 évben.
Magyarországon kiugróan sok volt a halállal végződő eset, közel 49 ezer ember vesztette életét a Covid-19 következményeként. Ennek oka az lehet, hogy az egészségügyi rendszer eleve rossz állapotban volt. Kevés volt az orvos és az ápoló, az emberek egészségi állapota pedig nálunk alapból rosszabb volt, mint más uniós országokban.
A politikusok is sok rossz döntést hoztak. Voltak, akik a járványon is gazdagodni akartak, ezért került például aránytalanul sok pénzbe a vírust kimutató gyorsteszt. A kormány pedig több ezer lélegeztetőgépet vásárolt, amiket aztán nem lehetett használni, mert nem volt hozzájuk megfelelő személyzet. Ezek a gépek azóta is egy raktárban porosodnak. Kiderült, hogy 300 milliárdot költött ezekre az állam az adófizetők pénzéből, ennek a pénznek egy jelentős része pedig kormányközeli vállalkozók zsebében landolt.
Eleinte nem volt ellene oltás sem
A vírusok okozta betegségek ellen a leghatásosabb fegyver az oltás. Ezért kaptál babakorodban több szurit is, például a kanyaró, a mumpsz vagy a rózsahimlő ellen. Az új koronavírus ellen viszont még nem volt oltás a járvány kezdetén. Az egyetlen megoldásnak eleinte az tűnt, hogy bezártak minden olyan helyet, ahol sok ember találkozhatott, hogy ne tudják megfertőzni egymást. Ezért nem mehettél iskolába sem.
A másik intézkedés az volt, hogy az otthonukban elzárták, azaz karanténba helyezték azokat, akik megfertőződhettek a vírussal. Nem lehetett utazni, az országok csak alapos indokkal engedtek ki és be embereket a határaikon. Maszkot kellett hordani ott, ahol több ember volt, például a közlekedési eszközökön és a munkahelyeken is. Nem lehetett közel állni egymáshoz a sorban és nem lehetett belépni szinte sehova sem kézfertőtlenítés nélkül. Közben mindenki arra várt, hogy a gyógyszergyárak kifejlesszék az oltóanyagot a betegség ellen. Ez végül még ebben az évben meg is történt, többféle oltás is készült. Ezek közül az egyikért kapott Nobel-díjat Karikó Katalin.
A vírus alaposan felforgatta a világot
A lezárások és a járvány miatti bizonytalanság óriási gazdasági válságot okozott. Volt, ahol leálltak a gyárak, de kereslet sem igazán volt semmire. Több iparág, például a vendéglátás vagy a turizmus gyakorlatilag teljesen leállt. Főleg a járvány elején az emberek felvásároltak egy csomó élelmiszert, ezért több termékből hiány volt. Sokan arra készültek, hogy majd otthon kell kenyeret sütni, ezért komoly hiány alakult ki lisztből és élesztőből is. (Viszont emberek tömegei tanulták meg, hogyan kell otthon kovászt készíteni.) A vécépapírért pedig szinte közelharcok alakultak a boltokban.
Nem volt egyszerű tanulni a következő években. Volt, hogy hónapokra otthon kellett maradni, ezalatt online folyt a tanítás. A tanároknak nagyon gyorsan kellett alkalmazkodni az új helyzethez, és sok gyereknek nem is volt otthon olyan eszköze, amin tanulni tudott volna. Az ilyen gyerekeknek postán küldtek el feladatlapokat, ami nem is nevezhető igazi tanításnak. Sok gyerek élvezte persze, hogy nem volt szigorúan vett felelés vagy dolgozat. Volt, aki pizsiben ülte végig a tanítási napot, és volt, aki átaludta. Volt olyan is, aki ezalatt az idő alatt annyit nézte a Netflixet tanítási időben, hogy folyékonyan megtanult angolul. De sok gyerek, főleg a kamaszok nagyon nehezen viselték a bezártságot. Meg is nőtt a mentális problémákkal küzdő gyerekek száma a járvány alatt.
Aztán egyszer csak vége lett
A betegség Magyarországon több hullámban támadt. De ahogy egyre többen lettek azok, akik már átestek rajta, vagy megkapták az oltást, úgy lett egyre enyhébb a járvány. Ezzel együtt pedig fokozatosan újraindult minden. 2023 májusában jelentette be a WHO, az Egészségügyi Világszervezet, hogy a koronavírus már nem jelent veszélyt a világra.
Ha hosszabban üzennél nekünk, e-mailben is megteheted.
