Szeptember 13-án megnyílt az ARC kiállítás. Ezt több mint 20 éve minden ősszel megrendezik Budapesten. A szervezők szokásosan megadnak egy pályázati témát, amit az alkotók feldolgozhatnak az óriásplakátokon, de más ötlettel is lehet pályázni. Bárki készíthet plakátot és nevezhet a versenyen, aki frappáns gondolatokkal és kreatív vizuális ötletekkel tud hozzájárulni a kiállításhoz. A helyezésekről a szakmai zsűri dönt, de egészen október 13-ig közönségszavazás is zajlik a neten.
Az idei téma a család volt. A „család” rettentően átpolitizált fogalomnak számít manapság, a kormány és körei ugyanis rendszeresen kifejtik a véleményüket arról, hogy mit is jelent a család. Például, hogy „az apa férfi, az anya nő, egy férfi, egy nő alkot családot”. Az erős kormányzati nyilatkozatok miatt sokan érezhetik úgy, hogy kiszorulnak a hagyományos családmodellből. Hogy az ő családjuk „nem felel meg” annak, amit a kormány ezzel a fogalommal kapcsolatban meghatároz. A magyar közéletben ez egy rendszeresen visszatérő vita.
A kiállítás erre a gondolatra válaszolva tette fel a kérdést a pályázat kiírásakor. „A család az vajon mi? Te tudod? Nemzetünk nagyjai tudni vélik, de ezt ők sem gondolhatják komolyan. A család az kaotikus, alakváltozó, meghatározhatatlan és megfoghatatlan közeg, ami egyszerre a legnagyobb boldogság és a legnagyobb teher. Mert miből másból vennénk a motivációt az életünkhöz, ha nem abból a szeretetből, együttlétből, abból a tonnányi konfliktusból, a családtól kapott jó és rossz mintákból, az örömből és fájdalomból, amit kapunk a családunktól?” – írták.
A szervezők azzal érveltek, hogy a család fogalma az aktuális értelmezés kérdése, és nem mindig a vérségi kötelékekről szól. „Mert ki a testvér? Ki a nagyi? Ki a keresztapa, a nagybácsi, az unokahúg? Hogy férhet bele, hogy a tanárod vagy a szomszéd anyáskodik feletted, és ez neked még be is jön? Hogy a legjobb barátodra úgy tekintesz, mint a kedvenc testvéredre? Hogy a portásnéniről úgy gondoskodsz, mintha a nagymamád lenne?” – kérdezték.
Volt, aki arra reagált a plakátjával, hogy mennyire megváltozott a család fogalma: a fészekben ma már sokféle tojás van és azt sokféle tyúk veszi körbe.
Volt, aki azt dolgozta fel, hogy mennyi magyar gyerek él ma olyan családban, ahol valamelyik felnőtt iszik. Erről a témáról itt írtunk nektek bővebben.
Volt, aki a magyar politikusok családi címereit alkotta meg:
És volt, aki arról csinált plakátot, hogy mi kerülhetne egy magyar nő babaváró listájára. Például nem csak pelenka és cumisüveg, hanem működő egészségügy, amiben nyitva vannak a szülészetek és ahol van elég orvos.
De ahogy fentebb is írtuk, nem csak a családi témákkal pályáztak az alkotók. A Borz-díjas (vagyis a legkedélyborzolóbb) alkotás például Magyar Péterről szólt. A Magyar pétermesék című alkotása a Magyarországon zajló eseményekre reflektál, megjelenik benne az igazmondó juhász (Magyar Péter), a füttyszóra táncra perdülő menyecskék (Varga Judit és Novák Katalin), a magyarság tettre kész büszke lovasai (Szijjártó Péter külügyminiszter és Gulyás Gergely miniszterelnökség-vezető), a lángoló poklokból kilovagoló ördögi propaganda (Rogán Antal) és az óperenciás tenderek királya és királynéja (Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea).
A plakátok október 13-ig az újbudai Bikás parkban megtekinthetők éjjel-nappal. (ARC Kiállítás, hvg.hu)