Amerikában négyévente tartják az elnökválasztást, mindig a november első hétfőjét követő kedden. Azért kedden, hogy a választás ne zavarjon bele se a vasárnapi istentiszteletbe, se a szerdai piacnapba. A választás módja pedig egészen bonyolult, nem az történik, hogy az lesz az elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja. Amerikában ugyanis az elnököt nem közvetlenül választják, hanem elektorok útján.
Mi is ez az elektori rendszer?
Amerikában 50 szövetségi állam van, plusz a főváros, Washington DC, ami a választásokkor „úgy viselkedik”, mint egy állam (viszont nem azonos Washington állammal). Ezek az államok döntenek arról, hogy ki legyen az elnök. A választók pedig valójában arról szavaznak, hogy az állam, ahol élnek, melyik jelöltet támogassa.
Az államoknak összesen 538 szavazata van, ezek az elektori szavazatok. Ezek pedig nem 51 felé vannak igazságosan elosztva az államok közt, hanem a lakosság arányai szerint. Minél nagyobb a népessége egy államnak, annál több elektori szavazata van. Kalifornia államé a legtöbb szavazat, jelenleg 54 darab. A legkevesebb pedig a fővárosé, Washington DC-é, és öt kis lélekszámú államé, amilyen például Alaszka vagy Vermont. Nekik 3-3 szavazat jut.
Az elnökválasztást az nyeri meg, aki ezeknek a szavazatoknak több mint a felét, azaz 270-et meg tud szerezni. Négy évvel ezelőtt Joe Biden 306 elektori szavazatot szerzett Donald Trump 232 szavazatával szemben, és így lett elnök.
Oké, de kik ezek az elektorok?
Ahogy az USA-ban egy csomó más dologról, itt is az államok dönthetnek arról, hogy milyen szabályok szerint választják ki azt a néhány embert, akik megválasztják majd az elnököt. A legtöbbször a két nagy párt, a republikánus és demokrata párt helyi tisztviselői lesznek az elektorok. Őket helyben, a párton belül választják ki erre a feladatra.
Honnan tudják az elektorok, hogy kire kell szavazni?
Az emberek a voksoláskor az elnökjelöltekre szavaznak. A szavazatokat az államok összesítik, és a legtöbb államban az a jelölt kapja meg az összes elektori szavazatot, aki a legtöbb szavazatot kapja. A győztes tehát mindent visz, még akkor is, ha csak néhány szavazaton múlt a győzelme. Ez okozhat furcsa helyzeteket is. Ha például Kaliforniában az egyik jelölt csak egy szavazattal is, de nyer, ez 54 elektori szavazatot jelent. Csak két állam van, Maine és Nebraska, ahol más rendszer szerint osztják el az elektori szavazatokat.
Miért nem jó a közvetlen elnökválasztás?
Azt, hogy így néz ki a választás, még 1787-ben döntötték el az akkori államok vezetői, és ez került be az alkotmányba is. Akkor még eleve csak tizenhárom állam volt. Mivel pedig csakis a gazdag, fehér férfiak szavazhattak, az elektori módszer akkor még egyszerű és jó megoldásnak tűnt. Azóta jelentősen megváltozott a világ, viszont az amerikai alkotmányt nem lehet átírni, legfeljebb kiegészíteni. A választás így maradt. És hiába kap több szavazatot egy jelölt a választóktól, az elektori szavazatok alapján simán elveszítheti a választásokat. 2016-ban például a demokrata Hillary Clinton hárommillió szavazattal többet kapott, mint Donald Trump, mégis Trump lett az elnök.
Mikor tudjuk meg, hogy ki nyert?
A szavazatokat sok államban levélben is le lehet adni, akár már 50 nappal a választás előtt is. A választás napján az utolsó szavazóhelyiségek bezárásával kezdik összeszámolni a voksokat. Ez magyar idő szerint szerdán reggel kezdődhet el. Azt lehet tudni, hogy idén is már legalább 70 millióan szavaztak levélben. Az urnazárás után több mint 7000 körzetben kell összesíteni a szavazatokat. A számolás pedig akár napokig is elhúzódhat.
Rengeteget hallani billegő meg csatatérállamokról. Ezek micsodák?
Amerikában hagyományosan két nagy párt, a Republikánus és a Demokrata Párt közt dől el a verseny. Amerika 50 állama közt vannak olyan államok, amelyekben szinte mindig a demokraták nyertek, és olyanok is, ahol hagyományosan a republikánusok a nyerők. Itt többnyire lehet tudni, hogy ki fog győzni. Vannak viszont olyan államok, amik hol ide, hol oda szavaznak, őket hívják billegő vagy csatatérállamoknak. Az ő voksukért küzdenek a leginkább a jelöltek. Idén hét ilyen állam van: Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, Arizona, Nevada, Georgia és Észak-Karolina. Ezekben jelenleg annyira fej-fej mellett áll a két jelölt, Kamala Harris és Donald Trump, hogy megjósolhatatlan, ki fogja nyerni a választást.
Hogyan és mikor választanak az elektorok?
Miután összeszámolták az emberek szavazatait, az elektorok decemberben ülnek össze a saját államukban, hogy hivatalosan is leadják a voksukat az elnökre. Arra a jelöltre szavaznak tehát, aki az ő államukban győzött. Ez a szavazás elvileg csak formaság, viszont a választás hivatalos végeredményét csak ezután, január hatodikán hirdetik ki.
Elvben az amerikai alkotmány lehetővé teszi, hogy másra szavazzon az elektor, mint akire a nép felhatalmazta. Viszont az államok ezt is külön szabályozzák. Az 50-ből 33 államban az elektoroknak kötelező a választási győztesre szavazni. Ezek közül viszont csak 14 olyan állam van, ahol le is cserélik az elektort, ha másra szavazna. De nagyon ritkán fordult elő, hogy valaki máshogy szavazott volna, és ha volt is egy-egy ilyen elektor, a választás végeredményét az nem befolyásolta.
Meddig marad a hivatalában a régi elnök?
Az új elnököket hagyományosan január 20-n szokták beiktatni. Az ünnepélyes ceremónián általában részt vesz a távozó elnök is. Az előző választáskor viszont nem ez történt, Donald Trump nem jelent meg Joe Biden eskütételén. Sőt, nem fogadta el a választási végeredményt sem. Ennek következménye volt az, hogy a felbőszült hívei megrohamozták a Capitoliumot.
