Régóta komoly vita megy arról, hogy jobb-e korán lefeküdni és korán kelni, vagy azok csinálják jól, akik éjjeli baglyok. Azaz későn fekszenek le és sokáig alszanak. Persze az, hogy kinek mikor esik jól az alvás, nemcsak döntés kérdése. A szervezetünk biológiai órája is befolyásolja, ami szintén nagyon összetett dolog. Ez függ például a hormonrendszerünktől, a szerveink működésétől és még a mentális állapotunktól is.
Tehát amikor anyukád veszekszik veled, hogy aludj már este kilenckor, de te nem tudsz, az nemcsak azért van, mert sokkal érdekesebb dolog fennmaradni. Kamaszkorba lépve ráadásul egyre jobban kitolódik a lefekvési idő, és borzasztó nehéz korán kelni. Az pedig, hogy végül kiből lesz éjjeli bagoly, és ki áll vissza a korán fekvésre, nagyjából 21-22 éves korunkra alakul ki.
Most viszont azt vizsgálták meg, hogy milyen hatással van a késői lefekvés az agyműködésre. A londoni Imperial College kutatói több mint 26 ezer brit ember adatait nézték meg. A kutatás során arra voltak kíváncsiak, hogy az intelligencia, a memória, a reakcióidő vagy az érvelési képesség hogyan függ össze az alvással. Azt találták, hogy az éjjeli baglyok sokkal jobban teljesítettek a teszteken, mint a korán kelők. De ez csak akkor volt igaz, ha a későn fekvők legalább 7-9 órát tudtak aludni.
A kutatás azért is fontos, mert kicsit átértékelheti az alvással kapcsolatos szabályokat. A világ ugyanis úgy működik most, mintha mindenki koránfekvő-koránkelő lenne. Ráadásul eddig csak azt kutatták, hogy milyen rossz hatásai vannak a bagoly-létnek. Egy tavalyi finn kutatás például azt találta, hogy a későn fekvők rövidebb ideig élnek. De itt is inkább arról volt szó, hogy akik későn fekszenek, egészségtelenebbül élnek. Többet isznak, cigiznek és kávéznak. Lehet, ha hagynák őket eleget aludni, ez az eredmény is változna. (imperial.ac.uk)