Ha létezik olyan élőlény a Földön, amit egytől egyig mindenki utál, az biztos, hogy a szúnyog lesz az. Ez a zümmögő vérszívó rendszeresen teszi tönkre a nyári estéket. Különösen napnyugtakor jönnek elő, amikor az ember szeretne csak úgy békésen ücsörögni a zöldben, vagy otthon pihenni nyitott ablaknál. A kis dögök csípnek, a csípések pedig sokáig viszketnek. Ha pedig valaki érzékeny rá, még komoly duzzanatok is keletkezhetnek a csípések után.
De a szúnyogokkal nem is az a legnagyobb baj, hogy irgalmatlan idegesítőek. Hanem az, hogy a világon rengeteg betegséget terjesztenek. A malária, a sárgaláz és még több, akár halálos betegség is a szúnyogok által terjed. Nekünk itthon egyelőre nem kell ezek miatt aggódni, de a klímaváltozás miatt egyre több az olyan szúnyog nálunk is, ami betegségeket terjeszthet.
Dögöljenek meg!
Az ember a történelme során rengeteg állatfaj kipusztulását idézte elő. Jogos a kérdés, hogy akkor miért nem teszi ugyanezt a szúnyogokkal is. De a kérdés itt nem is az, hogy az ember ki tudja-e irtani a szúnyogokat. Hanem az, hogy kell-e és hogy szabad-e ilyen kíméletlenül beavatkozni a természet rendjébe.
A világon jelenleg nagyjából 3500 szúnyogfaj él, ez becslések szerint 110 trillió darab szúnyogot jelent. Ez számokkal leírva így néz ki:
110 000 000 000 000 000 000.
Mínusz az a kettő, amit tegnap lecsaptál a szobádban. A véredre csak a nőstények pályáznak, azok is csak akkor, amikor tojásokat raknak. A szúnyogok részei a táplálékláncnak. Egyes állatok, például a denevérek, madarak, és békák megeszik a szúnyogot, de nem ez az elsődleges táplálékforrásuk. Szóval ha csak azért aggódnánk a szúnyogok kiirtása miatt, hogy éhesek maradnak a békák, akkor meg lehet nyugodni.
Viszont van egy nagyon fontos dolog, ami miatt mégis érdemes tűrni kell ezeket a rovarokat. A szúnyogok a méhekhez hasonlóan beporzók is. Az emberek által termesztett növények háromnegyede, az élelmiszerként használt növényeknek pedig közel a fele nem létezne, vagy nem teremne meg a beporzók nélkül. Ebben a munkában pedig a szúnyogok is kiveszik a részüket jócskán. Például a csokihoz szükséges kakaó beporzásához elengedhetetlen a törpeszúnyog.
Mi a fontosabb? A csoki vagy a malária?
A világ számos pontján hatalmas problémákat okoznak a szúnyogok által terjesztett betegségek. Egyes kutatások szerint a világon a megbetegedések 17 százaléka, és évente 700 ezer ember halála köthető a szúnyogok által terjesztett kórokozókhoz. Ezek az adatok pedig bőven felül kellene, hogy írják azt, hogy nem lesz, ami beporozza a kakaófa virágát. De mivel még mindig vannak olyan eszközök, amikkel lehet védekezni a szúnyogok ellen, talán jobb ezeket bevetni. Nem is kell bonyolult dolgokra gondolni, egy szúnyogháló vagy spray tényleg életet menthet.
Ha egyszer pedig mégis nekimenne az emberiség az szúnyogoknak, borzasztó nehéz dolga lenne. Egy szúnyog élete nagyjából 4-30 napig tart. Ezalatt egy nőstény minimum 250 tojást rak, amiből viszonylag gyorsan kifejlődik a röpképes szúnyog. Bárhol képesek fejlődni, ahol vizes, nedves környezetet találnak, akár egy ereszcsatornában, vagy egy pocsolyában is a város közepén. Így ahhoz, hogy a szaporodásukat megakadályozzuk, minden olyan helyet meg kellene szüntetni, ahol megállhat a víz. Ez pedig lehetetlen.
A másik módszer, amivel már sikeresen próbálkoztak több helyen, az a genetikailag módosított hím szúnyogok bevetése. Annyit változtattak a szúnyogokon, hogy azok ne legyenek képesek szaporodni. Ezzel egyes helyeken már jelentősen tudták csökkenteni a szúnyogok számát, ezzel pedig helyben a maláriás esetek száma is csökkent. Ugyancsak próbálkoztak azzal több helyen, hogy denevéreket telepítettek be oda, ahol addig nem voltak nagy számban. Mivel egy éhes denevér egy óra alatt akár 1200 szúnyogot is megeszik, ez a „biológiai fegyver” is sikeresnek bizonyult.
Viszont ezzel csak a szúnyogok számának csökkenését érték el, a kiirtástól még nagyon távol vagyunk. Amikor pedig Magyarországon bejelentik, hogy egyes helyeken szúnyogirtás lesz, az is inkább csak „gyérítés”, azaz nem eltűnnek a szúnyogok, csak kevesebben lesznek. Nálunk főleg vegyszereket használnak ehhez.
Ha van vegyszer, miért nem használunk többet?
Az emberiség képes lenne arra, hogy végleg elpusztítsa a szúnyogokat. Valószínűleg léteznek olyan erős vegyszerek, amivel ez sikerülne. A kérdés az, hogy milyen áron. Lehet, hogy a vegyszerekkel visszafordíthatatlan károkat okoznánk a többi élőlénynek is.
Viszont azt is látjuk, hogy az élővilág azért rövid távon meglenne szúnyogok nélkül. De a hosszú távú következményeit nem tudjuk sem felfogni, sem felmérni annak, ha a faj eltűnne. Nem tudni, milyen kölcsönhatásban vannak a lárvák a vizekben élő egysejtűekkel, és még számtalan nyitott kérdés van a szúnyogok szerepét illetően. És ami a nagy kérdés: csak azért, mert az emberiség képes arra, hogy kiirtson egy fajt, megteheti-e? Eltüntethetünk-e 110 trillió élőlényt a földről csak azért, hogy az életünk kényelmesebb legyen?
(Forrás: grunge.com, vaol.hu)