Hamarosan itt a téli szünet, amit a nyolcadikosok gyakran tanulásra, ismétlésre használnak. Ők január 18-án írják a központi felvételit a középiskolákba. Akik gimnáziumba jelentkeznek, sokszor már azt is tudják, hogy mit szeretnének csinálni az érettségi után. Az nem baj, ha te még nem tudod. De ha esetleg felmerült benned, hogy nem itthon akarsz tovább tanulni, érdemes már most olyan középiskolát választani, ahonnan nagyobb eséllyel lehet külföldi egyetemre bejutni.
Országa és iskolája válogatja, hogy mit kérnek a felvételihez, de a biztos nyelvtudás, a jó csapatmunka, a kritikus gondolkodás szinte mindenhol követelmény. Erre pedig akár már kilencediktől készülhetsz. Vannak olyan oktatási központok is, ahol kimondottan külföldi felvételikre készítenek fel középiskolásokat.
Most nagyjából 17500 magyar diák tanul külföldön
Ez a szám évről évre növekszik. Sok oka van annak, hogyha valaki nem Magyarországon akar diplomázni. A legfontosabb ezek közül az, hogy a külföldi egyetemek jóval erősebb és színvonalasabb képzést nyújtanak. Ennek alapján pedig sokkal jobb munkák és karrierek közül válogathatnak azok, akik innen kikerültek. A magyar felsőoktatás pénzhiánnyal, ezért szakemberhiánnyal is küzd. Külföldön így sokkal modernebb módszerekkel és sokkal jobb eszközökkel lehet találkozni az egyetemeken.
Sok diák azért megy külföldre, mert úgy érzi, ott könnyebben tanul meg anyanyelvi szinten egy másik nyelvet. És persze benne van az is, hogy hihetetlen nagy kaland egy másik országba költözni, világot látni, és elszakadni a szülőktől.
A legtöbb magyar diák Ausztriában tanul
Majdnem négyezer magyar tanul az osztrák felsőoktatásban. A második helyen holtversenyben a német és a holland egyetemek állnak, 3-3 ezer magyar diákkal. Dániában 1263, az Egyesült Királyságban 1154 magyar fiatal tanul.
Néhány éve még a legtöbb magyar diák az angol egyetemekre vágyott, de miután az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, sokkal bonyolultabb lett ott tovább tanulni. Az átlagos tandíj jóval magasabb, mint más országokban. A diákoknak tanulói vízumot kell szerezni és nem kaphatnak diákhitelt sem. Így ha valaki olyan neves iskolákba vágyik, mint az Oxfordi vagy Cambridge-i Egyetem, vagy nagyon komoly ösztöndíjat kell szerezni, vagy nagyon mélyen a zsebbe kell nyúlni érte.
Hollandia egyre népszerűbb
Itt ugyan nem az angol az anyanyelv, de kevés olyan holland van, aki nem beszél angolul. A képzéseket is nagyrészt angol nyelven tartják. Hollandiában sok egyetem a világ legjobbjai közé tartozik, ez pedig nemcsak a magyarokat vonzza. Épp ezért az itteni egyetemek elképesztő sokszínűek, nemcsak a diákok, hanem a tanárok is a világ számos pontjáról érkeztek.
Azért is vonzóak a holland egyetemek, mert könnyű hozzáférni a felvételi információkhoz. És mivel nagyon sok ott a magyar, a legtöbb hazai diák azért megy oda, mert már eleve vannak kint ismerősei. Hollandiában a tandíj is a megfizethető kategóriába esik. Átlagosan 2500 euróba kerül egy év, ez nagyjából 1 millió forint. Itthon vannak olyan egyetemek, amikért ennél többet is fizetni kellene. Persze ebben nincs benne a lakhatás és a megélhetés ára, ezeket pluszban fizetni kell valahogy. Így a legtöbb magyar diák a tanulás mellett dolgozik is valahol.
A magyar fiatalok nagy része valamilyen üzleti képzésben vesz részt, de sokan tanulnak informatikusnak vagy mérnöknek is. Népszerűek még a tudományos képzések, a nemzetközi tanulmányok, valamint a képzőművészet is.
Persze nem mindenkinek jó, hogy Hollandiát ellepték a külföldi egyetemisták. A helyi diákok például nem szeretik, hogy megnőtt a létszám. Zsúfoltság van az órákon, ez pedig szerintük az oktatás rovására mehet. Épp ezért elég valószínű, hogy a holland egyetemek csökkenteni fogják az angol nyelvű képzések számát. És vannak olyan egyetemek is, ahol már most korlátozták a felvehető külföldi diákok létszámát. (eduline.hu)