Június elején rendezik az európai parlamenti választást. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész Unióban megválasztják a képviselőket, akiket az Európai Parlamentbe küldenek. Ők csaknem 450 millió polgárt képviselnek majd öt éven át.
Az Európai Parlamentnek 720 tagja lesz az Unió minden tagállamából. Ők nem országonként csoportosulnak, hanem nemzetközi képviselőcsoportokhoz (frakciókhoz) tartoznak. Például egy csomóba gyűlnek az európai szociáldemokrata vagy liberális pártok.
Egy ideig az EP-t nem tekintették túl fontosnak az unión belül. Sok országból levitézlett, feleslegessé vált politikusokat küldtek ki, mert nem nagyon számított, mi történik ott. Azonban idővel a parlament egyre nagyobb befolyásra tett szert az unión belül. Ma már rendkívül fontos döntések születnek Strasbourgban és Brüsszelben. Az EP ugyanis mindkét városban dolgozik, ide-oda hurcolkodva. Az eredeti helyszín a franciaországi Strasbourg volt. De a parlamentnek folyamatosan együtt kell működnie az Unió másik két csúcsszervével, a Bizottsággal és a Tanáccsal, ezért az ingázás. Ésszerű lenne otthagyni Strasbourgot, de a franciáknak ez nem tetszik, és nehéz lenne megszavaztatni.
Az EP fogadja el az unió költségvetését, vagyis hogy mire mennyi pénzt költsenek. Itt dől el, milyen környezetvédelmi, gazdasági, politikai változások történnek Európában. Minden uniós, közös törvényt meg kell szavaznia a parlamentnek ahhoz, hogy életbe lépjen. A szabályokat megsértő államok ellen pedig eljárást indíthat. Ez most éppen Magyarországot fenyegeti. Mint minden parlamentben, itt is nyilvános viták folynak, a képviselők érvelnek egy döntés mellett vagy ellen.
A választáson pártlistákra szavazunk. Minden párt összeírja a jelöltjeit, és erről a listáról kerülnek be az EP-be a képviselők, ha a párt elég szavazatot gyűjtött. A küszöb 5 százalék, vagyis amelyik párt nem ér el ennyit az összes szavazatból, az nem küldhet embert. Efölött a szavazatok arányában jutnak be képviselők, a sikeresebb pártok többet is küldenek. A nagyobb országok több képviselőt választanak, mint a kicsik, de a rendszer a kisebb államoknak kedvez. Tehát nem annyival kevesebb képviselőjük lesz, mint amennyivel kisebbek. Magyarország 21 fővel lesz jelen az EP-ben.
Magyarországon az EP-választással egy időben rendezik az önkormányzati választásokat, ahol a városok, települések vezetőire szavazunk. Emiatt tele lesznek az utcák és az internet hirdetésekkel, és néha összekeverednek majd polgármesterek és európai képviselők. Az önkormányzati választásról és Budapestről külön cikkben írunk majd.