Amikor hadihajókról van szó, előbb-utóbb repkedni kezdenek a szakkifejezések. Ezek a mai hírekben is előfordulnak, és a történelemben is. Az avatatlan civil pedig csak annyit ért, hogy ezek különböző hajók, de mind veszélyes. Ezt próbáljuk most tisztázni.
Hadihajónak nevezünk minden felfegyverzett katonai vízijárművet, ami egy csónaknál nagyobb. A valaha volt legnagyobb hagyományos, ágyús hadihajók
a csatahajók.
Egy hajónak nem a saját súlyát szokták megadni, hanem hogy hány tonna vizet szorít ki. Csatahajóknál ez legalább 35 ezer tonna. Összehasonlításul: egy átlagos személyautó súlya másfél tonna, szóval a tengerészetnél egész mások a méretek.
A csatahajók hordozták a legkomolyabb ágyúkat, emellett súlyos páncélzatot is. 250 méter körül volt a hosszuk. A tengerek igazi tyrannosaurusai – voltak. Ma már egyetlen csatahajó sincs szolgálatban. A legnagyobb hadihajók most már azok, amelyek véget vetettek az uralmuknak:
a repülőgép-hordozók.
Ezeket a köznyelv anyahajónak hívja. Ekkor persze hamar előkerül egy tudálékos okoska, és felemelt ujjal elmagyarázza, hogy az anyahajó mást jelent. Az igaz, hogy eredetileg az anyahajók hidroplánokat, vagyis vízirepülőgépeket ellátó járművek voltak. Viszont ilyenek sincsenek már vagy száz éve, tehát az okoskákat el lehet hessegetni. Mindenki érti, mi az, hogy anyahajó.
Ezeken nehéz fegyverzet nincsen, legfeljebb némi légvédelem. Ugyanis a dolga az, hogy elindítsa, feltöltse és cipelje a repülőgépeket és helikoptereket. Azoknak a hatótávolsága, tűzereje, minden képessége messze túlszárnyalja bármilyen ágyúét. Épp ezért tűntek el a csatahajók. Hiába tudtak ellőni akár negyven kilométerre, ha az anyahajók kétszáz kilométerről is csapást mérhettek rájuk.
A repülőgép-hordozók igen drága jószágok. Az Egyesült Államok 11 darabot tart rendszerben, Kínának három van, Oroszországnak egy se. A nagyobb tengeri hatalmak üzemeltetnek pár darabot, általában kisebbeket. A nagyobbak elérhetik a 100 ezer tonnás vízkiszorítást és a 300 méteres hosszt.
Vannak helikopterhordozók is, ezeknek nem kell ekkorának lenni, mert a helikopter helyből is felszállhat.
Cirkálók
Legalább tízezer tonnás, körülbelül 150-180 méteres hajók. Ma ezek a legnagyobbak az anyahajók után. Többnyire rakétafegyverzettel dolgoznak, ezekkel más hajókat vagy repülőgépeket támadhatnak. Tengeralattjárók elleni harcra is alkalmasak, ebben segítik őket a helikopterek, amiket szállítanak.
A nevük onnan jön, hogy ezek valaha tényleg cirkáltak, vagyis fel-alá őrjáratoztak olyan vizeken, ahol ellenségre kellett számítani. Ma már ehhez nem kell ide-oda úszkálni, a felderítés a radarok, műholdak, repülők dolga.
Rombolók
5-10 ezer tonnás hajók manapság, 100-150 méter hosszúak. A méretük és szerepük sokat változott az utóbbi száz évben. Eredetileg a torpedóhajók, vagyis a kis, fürge, torpedóval támadó csónakok levadászása volt a dolguk. Később a tengeralattjárók elhárítására használták őket. Elsősorban gyorsnak kellett lenniük, és a víz alatti kutatáshoz való műszereket szereltek fel. Aztán egyre több feladatot kaptak és egyre nagyobbak lettek. A mai rombolók már komoly veszélyt jelentenek hajókra, tengeralattjárókra és repülőkre is. Kisebb országok flottájában ezek a legnehezebb hajók.
A Csillagok háborújából ismert csillagrombolót eredetiben is így hívják (star destroyer), de a szerepe szerint az leginkább egy csatahajó és egy hordozó keresztezése.
Fregattok
A vitorlás időkben a fregatt még a második legerősebb hajótípus volt a sorhajó után, ma már a második legkisebb azok közül, amiket el lehet engedni a nyílt tengeren. Elsősorban kísérő feladatuk van: repülők és tengeralattjárók ellen védelmezik a nagyobb egységeket. Gyors, könnyű hajók, nagyjából 5 ezer tonnásak és 100-120 méteresek. Persze vannak kisebbek és nagyobbak is.
Korvettek
Ezek a legkisebb tengerjáró hajók. A náluk kisebbek már inkább csak partközelben használhatók, mert nincs elég üzemanyaguk nagyobb utakra és kevésbé viharállók. 500 tonnától pár ezerig terjed a vízkiszorításuk, és általában 100 méter alatt van a hosszuk. Viszont a rakétafegyverek miatt ma már nem kell böhöm nagy hajótest a jelentős tűzerőhöz. Egy korvettről vagy akárhonnan kilőtt rakéta elsüllyeszthet egy cirkálót is. Az orosz Moszkva cirkálót az ukrán haderő a partól indított rakétákkal semmisítette meg.
A korvetteknél kisebb hajókat gyorsnaszádoknak hívjuk. Ezek olyan aprók is lehetnek, mint a dunai vízibuszok. Ám a nehéz ágyúkkal ellentétben a rakéták vagy torpedók ezekre is felszerelhetők. A nagy hajók irtó drágák, ezért sok állam bízza a partjai védelmét olcsóbb, mozgékony, kisebb legénységgel is működő modern gyorsnaszádokra.
A Magyar Honvédség természetesen csak egészen kicsi, könnyű fegyverzettel ellátott hadihajókat tart fenn. Ezek fő feladata az aknamentesítés.
Tengeralattjárók
Ez egy külön csoport, amelyben szintén megvannak a méretosztályok. A legnagyobbak nukleáris rakétákat hordoznak, és a meghajtásukat is atomreaktor oldja meg. Ezért hónapokon át maradhatnak a víz alatt. A vadász-tengeralattjárók hajók megsemmisítésére valók, ezek között is vannak atomhajtásúak. A kisebbeket a víz alatt villany-, a felszínen dízelmotor hajtja.
Magyarországnak nincsen tengere, ezért nekünk kissé idegen ez az egész téma. A nagyhatalmak számára viszont ma is életbevágó a tengerek ellenőrzése, és egy-egy flottacsoport jelenléte háborúkat dönthet el, vagy akadályozhat meg. Közismert, hogy amikor valahol a világban válság van, az amerikai elnökök első kérdése az: hol van a legközelebbi anyahajó?