Egyik olvasónkat nagyon érdekli, hogy mi történik az emberrel, ha veszett lesz. Hát, sok jóra ne számítson. De aggodalomra semmi ok, ma már rengeteget lehet tenni azért, hogy ez meg se történjen.
Na de mi is ez a veszettség?
A veszettség egy fertőzés, amit vírus okoz. Állatokról kerülhet át az emberre, például harapással, karmolással, de ritkán előfordulhat úgy is, hogy valaki egy veszett állat tejét issza. A betegség az idegrendszert támadja, agyvelőgyulladást okoz, ami kezelés nélkül halállal végződik. Hosszú a lappangási idő, akár hetek, hónapok is eltelhetnek, mire a betegség kifejlődik. Attól is függ, milyen gyorsan alakul ki a betegség, hogy a harapás milyen közel volt az agyhoz.
Milyen tünete lehet emberen?
Először influenzaszerű tünetek jelentkeznek, mint például a láz, fejfájás, izomfájdalmak. Ezek 2-10 napig tartanak. Utána következik az a szakasz, amikor a beteg izgatott lesz, szorongásokkal és dührohamokkal küzd. Ilyenkor tipikus tünet a víziszony, a remegés és a habzó száj. A betegség végső szakasza a bénulás, végül a kóma, majd a halál.
Mi a teendő, ha valaki veszett állattal kerül kapcsolatba?
Nagyon fontos, hogy bármilyen állatharapással vagy karmolással rögtön érdemes orvoshoz fordulni. Még akkor is, ha a seb picinek látszik. A veszettség a korai szakaszban, még a tünetek megjelenése előtt kezelhető, minél később kerül orvoshoz valaki, annál kisebb az esély arra, hogy meggyógyul. Az orvos ki tudja mutatni a vírust a vérben. Az állatot, ha sikerül befogni, ilyenkor karanténba helyezik és megfigyelik. Az érintett ember pedig egy sor oltást kap. Az oltással meg lehet előzni, hogy a betegség kifejlődjön.
Milyen állatoktól kell tartani?
A veszettséget legtöbbször a vadon élő állatok okozzák. Nálunk főleg a rókák, de más erdei vadak, madarak, denevérek, mókusok is terjeszthetik. Rajtuk keresztül érintettek lehetnek a „kijárós” háziállatok, a kutyák és macskák is, és ritkán juhok, marhák, sertések is. A veszett állatok egyébként feltűnően szelídek és barátságosak, ennek az az oka, hogy a vírus tudatzavart okoz náluk. Tehát ha az erdőben egy róka nem szalad el előled, annak komoly oka lehet. Inkább kerüld el jó messzire. Magyarországon egyébként a rókákat is oltják szájon át, olyan ételdarabokat helyeznek ki az erdőkben, amikben benne van a veszettség elleni oltóanyag.
Ami a kutyákat illeti, nálunk évtizedek óta kötelező őket veszettség ellen oltani. Ha egy idegen kutya harap meg, mindenképp kérd el a gazdájától az oltási könyvet. És akkor is menj orvoshoz, ha a kutya oltva volt, mert más betegséget, például tetanuszt is kaphatsz egy harapástól. Emiatt gyakran ez ellen is oltanak, ha valami megharap. A macskáknál ugyanez a helyzet, bár az ő oltásuk nem kötelező. Ha megkarmol egy idegen macska, irány az orvos, a cicát pedig karantén alá kell helyezni.
Milyen gyakori?
Magyarországon szerencsére meglehetősen ritkán találnak veszett állatot. 2022-ben négy, 2023-ban tizenhat, 2023 első felében tizennégy állat esetében állapították meg a betegséget, többségében rókákban. A világ egyes tájain viszont jóval nagyobb mértékben van jelen a veszettség. Afrikában és Ázsiában még mindig 50-60 ezer ember halálát okozza évente. Ennek az oka az, hogy itt nincs megfelelő védekezés a vírus ellen. Magyarországon utoljára 1994-ben halt meg ember veszettség miatt, akkor is azért, mert nem fordult időben orvoshoz.
