A képen egy amerikai űrrepülőgép látható. Az űrhajó fellövését két rakéta segíti. És ezeknek a rakétáknak szoros viszonyuk van az ókori római lovak fenekével.
A Földről az űrbe jutni nem könnyű, nagyon sok energiát igényel. Amikor az űrrepülőgépet tervezték, a mérnökök kövérebb, nagyobb rakétákat szerettek volna. De a gyárból vasúton szállították ezeket az indítóállásba. És a vasútnál van egy szabott méret, amibe be kell férnie minden szállítmánynak. Így tud átjutni az alagutakon és a kanyarokon. Tehát a rakétákat is soványabbra kellett venni.
Itt azért megjegyezzük, hogy ha nagyon muszáj, persze odavitték volna valahogy a nagyobb csöveket is. Az űrrepülő középső tartálya és maga a gép semmilyen vasúton nem férne el, azokat repülővel szállítják. De mivel itt megoldható volt, a tervezők beleszuszakolták a rakétát a szabott méretbe.
Ezt a méretet úgy hívják, hogy vasúti űrszelvény. A vonatok kerekei között 1435 milliméter van. A kocsik ennél valamivel szélesebbek, de a kerekek távolsága meghatározza a méretüket. De miért ennyi? Ez nem is kerek szám. Miért nem másfél méter vagy kettő?
Azért, mert az angol vasutak is ekkora nyomtávval épültek, és Amerikában ez terjedt el.
De miért ekkorák az angol vasutak?
Mert az első vasúti kocsik építői azelőtt szekereket és hintókat készítettek, és ehhez a mérethez voltak szokva. Ehhez voltak szerszámaik és anyagaik, kész tengelyek és kocsiszekrények. A vasúton kezdetben még lovak húzták a vagonokat, az volt a legegyszerűbb, ha a megszokott lovaskocsikra tesznek vaskereket. Utána pedig már adott volt, hogy ekkora a vágány: mindenki ehhez csinált kocsit, majd mozdonyt.
De miért épp 1435 milliméter?
Mert Anglia összes útján ilyen járművek közlekedtek, és ezek vájták ki a keréknyomokat. Ha szélesebb vagy keskenyebb kocsikat építettek volna, azoknak hamarabb eltörik a tengelye a régi kerékvágásban.
De miért ekkorák a keréknyomok?
Nos, az első hosszú, kövezett utakat Angliában a rómaiak építették a saját hadseregüknek. És azokon a légiók utánpótlást szállító szekerei koptatták ki a nyomokat. Rómában pedig ez volt a szabvány: 1435 milliméter. Persze a rómaiak nem is ismerték még a millimétert. Egyszerűen csak azt mérték meg, hogyan fér el egymás mellett két ló hátsója. És ez jött ki.
Tehát az űrrepülőgép, ahogy a budapesti metró és a villamos, mind a római lovak fenekéhez alkalmazkodik. Szerteszét a világban a legelterjedtebb vasúti nyomtáv 1435 milliméter. Igaz, vannak kivételek: Oroszországban szélesebbek a vágányok, a kisvasutaké pedig keskenyebb.
Átépíteni iszonyú költség és munka lenne, ezért inkább igazodunk hozzá. Akkor is, ha kényelmetlen, ha lenne jobb megoldás. Ebbe kell beférniük a konténereknek, amelyekben a Minecraft-fáklyák jönnek Kínából. A tankoknak és az atomrakétáknak. Ekkorák lehetnek az áramot adó transzformátorok, az olajvezetékek szivattyúi, a nagy panelházak központi bojlerei. Minden méreten uralkodik a vasúti űrszelvény, és rajta keresztül két régesrég halott római ló segge.
Ezt hívják úgy, hogy hagyomány.