Van abban valami különösen idegesítő, ha megtudjuk, hogy egy egészen hétköznapi tárgy milyen gazdaggá tett valakit. Legszívesebben a falnak mennénk, hogy nem nekünk jutott eszünkbe az ötlet először. De ha épp azon gondolkodsz, hogy mit kellene feltalálni, akkor itt van néhány példa arra, hogy nem mindig kell a nagy találmányokhoz fizikus diploma.
Színes, éjszakai vécéfények
Korábban az egyszerű, fehér vécék unalmasak voltak. Ráadásul, ha éjszaka pisilni mentünk, fel kellett kapcsolni a villanyt, ami kiverte az álmot a szemünkből. Atyaég! Hogy is lehetett így élni?! De aztán szerencsére jött két amerikai férfi Utah államból, akik irgalmatlanul meggazdagodtak abból, hogy feltaláltak egy olyan mozgásérzékelős éjszakai lámpát, ami bármelyik vécé peremére illeszkedik.
Ráadásul változtatja is a színeit. Egy kis izgalom! Matt Alexander és Michael Kannely útjára indította az IllumiBowl-t, ami 2016-ban szerepelt az amerikai Cápák közöttben. Azóta már millió dolláros biznisszé vált a színváltós vécélámpa.
Műanyag szerencsecsont
Talán nálatok is hagyomány, hogy a vasárnapi ebédből kiszeditek a villacsontot, hogy játsszatok vele egyet. A hagyomány szerint a csontot ketten fogják meg a két végénél. Aki a nagyobb részt töri le, kívánhat valamit, ami majd teljesül. A villacsont (vagyis furcula) a madarakban található, és a két kulcscsont összeforrásából alakul ki. Angolul wishbone-nak nevezik, magyarul néha szerencsecsontként is emlegetik.
Egy Ken Ahroni nevű férfi egyszer besokallt attól egy családi vacsorán, hogy a szerettei összevesztek a szerencsecsonton. Úgy döntött, hogy egy hamis, műanyag kívánságcsont talán kevesebb családi vitát szülne. Piacra dobta a több darabos változatot és ezzel több millió dollárt keresett.
Tapadós jegyzettömb, avagy a post-it
A ragadós tetejű post-iteket mindenki ismeri a világon, és sokan élni sem tudnának nélküle. Pedig rögös úton érkezett meg ide. A ragasztós cetlik jellegzetes ragasztóját (ami alacsony tapadású és nyomásérzékeny), véletlenül fedezte fel egy tudós, Spencer Silver. Silver évekig népszerűsítette a ragasztóját, de nem nagyon érdekelt senkit. 1974-ben aztán egy kollégája, Arthur Fry azzal állt elő, hogy a ragasztóval rögzíteni lehetne a könyvjelzőt a könyvekben. El is kezdtek dolgozni a ragadós szélű papírokon, ami akkoriban még csak kanárisárga színű volt.
1977-ben Press ’n Peel néven piacra dobták, de hatalmasat buktak. Egy évvel később a cetliket átnevezték Post-it Note-ra, és ingyenes mintákat osztogattak az irodáknak. 1980-ban már mindenhol kapható volt a post-it Amerikában. A többi már történelem. 2025-re a Post-It cetlik globális piaca várhatóan meghaladja a 200 millió dollárt.
A bolond szivárványos rugó
A lépcsőjáró játékot vagy lépegető rugót 1945-ben tették fel a boltok polcaira Slinky néven. A rugót Richard James haditengerészeti mérnök találta fel. James köztudottan ügyetlen férfi volt. Miután véletlenül elejtett egy feszítőrugót, megfigyelte, hogy az lépeget a padlón. A felesége később így emlékezett vissza erre a napra: „hazajött, és azt mondta, ha megtalálja hozzá a megfelelő méretet és fémet, akkor meg tudná járatni a rugót”.
James a következő években mindenféle acélhuzallal kísérletezett, majd talált egy olyan modellt, amit a környékbeli gyerekek imádtak. Miután gyártani kezdték a lépegető rugót, darabonként 1 dollárért árulták, és kiváló minőségű svéd acélból készítették őket. 1945-ben megállapodtak egy játékbolttal, és amikor ott bemutatták a játékot, másfél óra alatt 400 darabot adtak el belőle. 2024-ig több száz millió Slinkyt adtak el világszerte.
Meleg takaró, szabad kezek
Az ujjas takaró már az 1990-es évek óta létezik, és egészen pontosan azt adja, amit ígér. Egy plédet, ujjakkal, hogy tévénézés közben lehessen nasizni, telefonozni és így tovább. Hasonlít egy köntöshöz, de ennek nem elöl, hanem hátul van a nyílása. Eredetileg Gary Clegg kezdte el gyártani őket Slanket néven, később több cég is beszállt a plédüzletbe. A legjövedelmezőbb a Snuggie márka lett, ami a 2000-es évek végére igazi popkulturális jelenséggé vált.
Egy Scott Boilen nevű férfi egy egyszerű reklámmal dobta piacra a Snuggie-t. A tévészpotokban mindenféle emberek mindenféle ujjas takarót viseltek, például a moziban, sátrazás, kötögetés és pillecukor-sütés közben. A Snuggie-ból az első évben 20 millió darabot adtak el. Boilen becsült vagyona ma már több mint 200 millió dollár. Persze a plédeket ma már rengetegen gyártják, eltérő színekben, méretekben és anyagminőségben kapható.
Források: YouTube. Medium. Business Insider. CadCrowd. CEO Today Magazine. Kiemelt kép forrása: FlickR