Neked, aki olvasod ezt a cikket, teljesen természetes, hogy látod a betűket, a képeket. Most egy pillanatra képzeld el, hogy milyen lenne, ha csak foltokat látnál, vagy egyáltalán nem látnál semmit. Furcsa, talán ijesztő is lehet ez, de számtalan ember él körülöttünk, akik így élik le az életüket vagy annak egy részét.
Ma arról a feltalálóról emlékezünk meg, aki a vakoknak és gyengénlátóknak megadta az olvasás élményét. Ő Louise Braille, a Braille-írás megalkotója. A francia oktató és feltaláló január 4-én született 1809-ben, ezért van ma a Braille-írás világnapja.
„Nincs szükségünk szánalomra, és arra sem, hogy állandóan emlékeztessenek minket a sebezhetőségünkre. Egyenlőként kell, hogy kezeljenek minket, és ezt egyedül a kommunikációval lehet megvalósítani” – mondta Louise Braille, és ennek a célnak szentelte az életét.
Olvasni ujjal
Braille egy baleset következtében hároméves korában megvakult az egyik szemére, és az ezt követő fertőzés miatt teljesen elveszítette a látását. Ennek ellenére kiváló tanuló volt és ösztöndíjat szerzett egy francia intézetbe, ahol vakok tanultak. Itt kezdte el kifejleszteni azt a tapintható kódrendszert, amelynek segítségével a vakok írhattak és olvashattak. Akkoriban még nem volt olyan digitális technológia, mint ma, ami felolvasta volna a szöveget. Internet sem volt.
Ennek a rendszernek az elődjét Charles Barbier dolgozta ki, de Braille fejlesztette tovább, és a mai napig használják ezt a világ minden táján. Ma már léteznek olyan számítógépek, amelyeknek a billentyűzete a Braille-rendszert használja.
A Braille-írás (pontírás) minden jele egy vagy több kidomboruló pont egy kétszer három helyből álló hálózatban. A vakoknál általában sokkal élesebb a tapintásérzékelés (és a hallás is), mint a látóknál, így az ujjuk hegyével le tudják tapogatni a szöveget.
Kiemelt kép: Pixabay