Valószínűleg senki nem vitatkozik már azzal, hogy a testi és szellemi jóléthez elengedhetetlen a sport. Most viszont az is kiderült, hogy annak is egészen jó hatása van az egészségünkre, ha csak nézzük a sportot. Ez pedig a párizsi olimpia idején különösen jó hír.
Az angliai Ruskin Egyetemen kutatók több ezer ember adatait nézték át. Azt vették észre, hogy azok, akik rendszeresen néznek valamilyen sportot, jobban érzik magukat, mint azok, akik nem. Ugyanúgy igaz ez azokra, akik kijárnak meccsekre és azokra is, akik csak a tévében nézik a sportot. A szurkolók elégedettebbek az életükkel, sokkal inkább voltak céljaik, mint azoknak, akik nem foglalkoztak a sporttal. Ráadásul jóval kevésbé érezték magukat magányosnak vagy depressziósnak azoknál, akik egyáltalán nem néznek sportokat.
A kutatók épp ezért azt gondolják, hogy a pozitív érzések a szurkolás társadalmi vonatkozásaival kapcsolódnak össze. Sportot gyakran társaságban néz az ember, ami eleve javítja a közérzetét. De azok is pozitív élményekről számolnak be, akik otthon, egyedül szurkolnak. Ez pedig azért lehetséges, mert a szurkoláskor egy közösséghez tartozónak érzi magát az ember. Ez az odatartozás pedig akkor is megmarad, ha épp nem játszik a kedvenc csapat. Például egy Liverpool-szurkoló a kedvenc csapatát szinte már családtagnak érzi. De nemcsak a csapatot, hanem a többi Liverpool-szurkolót is. Így úgy érzi, hogy már attól a ténytől is érzelmi támogatást kap, hogy egy közösséghez tartozik más szurkolókkal.
Viszont kutatások azt is kimutatták, hogy nem mindegy, milyen sportot néz az ember. A legjobb hatást azok a látványsportok érik el, amiknek sok szurkolója van. Ez pedig valószínűleg azért alakult így, mert az agy jutalmakhoz kapcsolódó területei jobban aktiválódnak akkor, amikor például focit vagy vízilabdát nézünk. Valamiért a párbajtőr vagy az öttusa kevésbé váltja ki ezt a pozitív hatást a jutalom-központban. Ennek ellenére még így is sokkal jobb „unalmas” sportot nézni, mint semmilyet. De még ennél is jobb felállni a fotelból, és elkezdeni sportolni. Vagy legalább társaságba menni! (sciencealert.com)