A szerelemlakatok története

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Biztosan ti is láttatok már, ha máshogy nem, képeken szerelemlakatokat. Ezeket főleg hidakra, korlátokra aggatják fel, előtte pedig rávésik a lakatra a két szerelmes nevének kezdőbetűit.

Hogy a szokás honnan ered arról még mindig folyik a vita. Az egyik elmélet szerint egy ősi kínai hagyomány. A másik szerint Szerbiából származik, az első vagy második világháború idejéből. Ebben a sztoriban egy katona, Rejla beleszeret Nadába, a tanítónőbe, akivel titokban találkozgatnak egy hídnál. Hogy miért kell titokban randizniuk, arról nem szól a fáma. Rejlát később besorozzák a háborúba, de még mielőtt elmegy, eljegyzi szerelmét.  De a csalfa férfi sosem megy vissza hozza. Megszegi a neki tett ígéretét, mert Görögországban beleszeret egy másik nőbe. Nada viszont egyre csak várja, minden este a hídnál, mígnem megszakadt a szíve és meghal. Az ő emlékére aggattak a szerb nők egy lakatot a Ljubavi hídra (magyarul Szerelem hídja). Ez ma is turistalátványosság Szerbiában.

A szerb Ljubavi híd. Forrás: Wikipédia
A szerb Ljubavi híd. Forrás: Wikipédia

Ami biztos, hogy a 2000-es években lettek nagyon népszerűek a szerelemlakatok Európában, szinte minden nyugati fővárosban vannak lakatoló helyek. A leghíresebb talán a párizsi Ponts des Arts volt. A híd korlátjaira több mint egymillió lakatot aggattak, amik kb. 90 tonna súlyt nyomtak folyamatosan az oldalára (egy nehéz teherautó nyom kb. 40 tonnát), és a korlát egy része leszakadt. Ezután megtiltották a lakatok felrakását, és le is szedték őket.

Szokás volt ezenkívül a hídra rögzített lakat kulcsát a folyóba (a fenti esetben a Szajnába) dobni, ami egyáltalán nem környezetbarát dolog.

A Ponts des Arts híd még a lakatokkal. Forrás: Wikipédia
A Ponts des Arts híd még a lakatokkal. Forrás: Wikipédia

New Yorkban is bírságolják a lakatolókat, ott főleg a Brooklyn hídra szerettek szerelmi zálogot aggatni. 2015 óta 100 dollárba, azaz 35 ezer forintba kerül, ha rajtakapnak valakit.

A Grand Canyonnál is beindult egy időben a lakatolós őrület, ott is korlátokra tették fel, majd eldobták a kulcsot. Ezeket pedig elhullott állatokban találták meg. Így már ott is könyörögnek az embereknek, hogy ha már lakatolnak, a kulcsokat ne dobálják el.

Az eredeti, első pécsi lakatfal. Azóta már több verziója született. forrás: Wikipédia
Az első, kibővített pécsi lakatfal. Azóta már több verziója született. forrás: Wikipédia
Ez pedig a 2013-ban átadott lakatfal. Forrás: Wikipédia
Ez pedig a 2013-ban átadott lakatfal. Forrás: Wikipédia

Egyes történészek egyébként az első bizonyított lakatolást Pécshez kötik! De a szerelemhez annak még nem volt köze. Az egyik elmélet szerint a hetvenes években egy érettségiző csapat helyezte el a lakatot a belvárosban emlékül. De lehet, hogy az ellenállás jelképeként a szovjet időkben.

Ez a lakatfal ma is ott van Pécs belvárosban (több, bővített verziója volt már az elmúlt években), de azóta a város több pontjára is szeretnek lakatokat akasztani, például a Dzsámi korlátjaira is. De más városokban is feltűntek a lakatok: Egerben, Nyíregyházán, Vácot, Székesfehérváron és Kaposváron többek között.

A környezetvédők mindenesetre azt kérik, hogy ezt a cuki szokást inkább fejezzék be az emberek, vagy, ha mindenáron akarják, lakatoljanak inkább a saját otthonukban. A kulcsot pedig ne dobják el. Akár még később kellhet is, ha a szerelem mégsem tart örökké. (Lonely Planet/ Forbes/ Kispolgár)

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

A hét műtárgya: a szelfiző ördög

Botrányt okozott, mert túl cuki!

Mi az ördög az ördög?

A Sátán! Lucifer! A krampusz! Róla se feledkezzünk meg a karácsonyi várakozásban!