Olvasói kérésnek teszünk eleget azzal, hogy írunk Göncz Árpádról.
Azt már az elején kijelenthetjük, hogy Göncz Árpádnál, vagy ahogyan sokan hívták, Árpi bácsinál kevés népszerűbb politikus volt a rendszerváltás utáni Magyarországon. Az emberek többsége kedvelte közvetlen, jó értelemben vett átlagember-személyiségét és humorát is. Göncz szép kort élt meg. Ma 103 éve született, 2015-ben, 94 évesen halt meg. Ez az ő élettörténete.
Egyetemről a háborúba
1922-ben született Budapesten, gyerekkora nagy részét a nagyszüleivel töltötte, tőlük járt iskolába. Nagyon jó tanuló és kiscserkész is volt. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1944-ben, és amikor végzett, még zajlott a második világháború (ebben az időben a szovjetek ellen, a németek oldalán harcolt a magyar sereg), és behívták katonának. Göncz azonban megszökött és csatlakozott a magyarországi fegyveres ellenálláshoz.
A háború után belépett a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Pártba (FKGP), és az ifjúsági szervezet elnöke lett. A „kisgazdák” sokáig meghatározó politikai erőt képviseltek Magyarországon. Az FKGP papíron még ma is létezik, de 2021 óta már felszámolás alatt áll. A pártot egyszer már Göncz ideje alatt is felszámolták, ezután egy ideig segédmunkásként tudott csak dolgozni. Volt csőlakatos és hegesztő is.
Börtönből a műfordítói, írói munkába
Göncz a párt szétesése után is hű maradt aktivizmusához, és csatlakozott a Magyar Parasztmozgalomhoz az 1956-os forradalom alatt. Beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, de diplomát már nem tudott szerezni, mert a forradalomban való részvételéért letartóztatták. A perben majdnem halálra ítélték, de egy közbenjárásra „csak” életfogytiglani börtönbüntetést kapott. A börtönben töltött időt arra használta, hogy megtanult angolul. Hat év után, 1963-ban amnesztiával (közkegyelemmel) szabadult, és szakfordítóként helyezkedett el, később pedig műfordítóként és íróként dolgozott. Drámákat, regényeket és novelláskötetet is írt. És ő fordította többek között a Gyűrűk urát és a Frankensteint, de Tolkien- és Hemingway-műveket is neki köszönhetően olvashatunk magyarul.
Íróból köztársasági elnök
A nyolcvanas években kezdett újra komolyan politizálni, alapító tagja lett a ma már megszűnt, baloldali, liberális Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ). Szintén alapító tagja volt a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak, egy olyan civil szervezetnek, amelyet azok hoztak létre, akiket üldöztek a kommunista uralom alatt.
A rendszerváltás utáni első szabad választásokat követően Göncz Árpád lett az Antall-kormányban az Országgyűlés házelnöke (ma ez a poszt Kövér Lászlóé), majd ideiglenesen köztársasági elnök (aki ma Sulyok Tamás). 1990 augusztusában már hivatalosan is megválasztották, majd 5 évvel később újraválasztották. Így összesen tíz évig volt köztársasági elnök.
Rögtön kapott is egy nagy feladatot: a taxisblokád rendezését. Ez 1990 októberében történt, több ezer taxis és fuvarozó három napra teljesen megbénította Budapestet, tiltakozásul a benzinárak borzasztó (65 százalékos!) emelkedése ellen. Országosan több százezer résztvevője volt a blokádnak. Göncz köztársasági elnökként azt javasolta a kormánynak, függessze fel a benzináremelést. Emellett közkegyelmet kért a tüntetésben résztvevőknek (amit meg is kaptak). Erre azért volt szükség, mert nem jelentették be 72 órával a blokád előtt a tüntetési szándékukat, és ezzel a törvény szerint bűncselekményt követtek el.
Göncz Árpád az általatok már ismert köztársasági elnökökkel ellentétben többször is élt normakontrollal, azaz dobott vissza törvényeket a kormánynak. Sőt, maga is kezdeményezett törvényt: indítványozta, hogy minősítsék bűncselekménynek a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási alapon történő gyűlöletre uszítást.
Göncz a szélsőségeket, így a kommunizmust és a fasizmust is elutasította. Ebben nem ismert megalkuvást, erkölcsi tartása végig megmaradt. Valószínűleg ezért lehetett 10 éves elnöksége alatt végig a legnépszerűbb politikus. És egyben a szélsőségeket kedvelők között az egyik legutáltabb is.
Gyerekei még halála előtt, a 90. születésnapjára létrehozták a Göncz Árpád Alapítványt. Ide kattintva eléritek az oldalt, ahol még többet olvashattok Árpi bácsiról és az alapítvány tevékenységéről.
(Kiemel kép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán)