Az éghajlatváltozás mindenre hatással van. A túrázók és a téli sportok szerelmesei azonban újabb és újabb kihívásokkal szembesülnek, hiszen az időjárás fokozhatja a veszélyeket a hegyekben, legyen szó furcsa téli esőről, hóviharokról, szárazságról vagy nyári erdőtüzekről. A Wired hegyi mentőcsapatok tagjaival beszélgetett arról, hogy az időjárás kiszámíthatatlansága miatt már nem is annyira szabadidős mentéseket végeznek, sokkal inkább katasztrófavédelmi feladatokat látnak el.
A klímaváltozás miatt a mentések megtervezése és végrehajtása egyre bonyolultabb, ráadásul a szélsőséges viharok is rengeteg munkával halmozzák el a hegyimentőket. A Wired szerint a téli táj egyik leghalálosabb veszélyforrása meglepő módon az eső.
Ahogy a téli átlaghőmérséklet nő, ott is eső esik, ahol általában amúgy hó szokott. Az „eső a hóra” típusú jelenség leginkább tél elején és kora tavasszal fordul elő. Csakhogy bizonyos alpesi körülmények között az eső beszivárog a hóréteg felső rétegeibe, újra megfagyhat és lavinákat indíthat el. A nedves lavinák ráadásul másképp viselkednek, mint a „simák”. Ha valakit elsodor egy lavina, szerencsés esetben kaparhat magának egy légüreget, amin keresztül kap levegőt. A sűrű, nedves lavinák esetében azonban erre kevés az esély, így a mentésnek is gyorsabbnak kell lennie.
Ha eső esik a hóra, az a túrázók számára is veszélyesebb, hiszen az eső kemény kérget képez a hótömegen. A turisták így eleshetnek, megcsúszhatnak, fának vagy sziklának ütközhetnek. Arról nem is beszélve, hogy a forró nyarak felolvasztják az alpesi jeget, ez pedig egyenes út a hasadékok képződéséhez és a sziklaomlásokhoz. Ha egy-egy omlás megnehezíti a közlekedést az utakon, a hegyekben megsérült emberek kimentése is hosszabb időbe telik.
De nem csak a túrázóknak van szüksége segítségre. Az éghajlatváltozással egyre gyakoribbá váló szélsőséges viharok a helyieket is meglephetik. A hegyimentők szerint nem szokatlan, hogy egyetlen viharban akár 40-50 centiméter hó is hulljon egy hegységben. Az áradások és a hirtelen lezúduló hótömeg miatt sokszor a helyi lakosok is csapdába esnek, így a mentők nekik is segítenek.
Ty Brandt hidrometeorológus – aki a légköri jelenségek vizekre gyakorolt hatását elemzi – a lapnak azt nyilatkozta, hogy az a probléma a klímaváltozással, hogy egy olyan időszak felé haladunk, amelyben a múlt már egyre nehezebben jelzi előre a jelent vagy a jövőt. „Az időjárás és az éghajlat változik, de a terep is. A lavinák fogpiszkálókat csinálnak a fákból. A nyári erdőtüzek elpusztítják az erdőket. A táj gyors ütemben változik, így a szakértők, mentők által bejárt útvonalak is változni fognak. Hogy milyen módon, azt még nem lehet tudni.”