A hét műtárgya egy rettentő unalmas tévéműsor volt réges-régen. Mi megpróbálunk sokkal izgalmasabb műalkotásokat bemutatni, minden vasárnap.
Egy igencsak különleges, és a mai napig kérdéseket felvető darabot hoztunk ma nektek. Ez nem más, mint Quentin Matsys 16. századi festő festménye, a Csúf hercegnő vagy A csúnya hercegnő (The Ugly Duchess).
Matsys flamand volt, Flandria Belgium északi részén van. Kovácsként dolgozott, és állítólag azért lett festő, hogy egy nőt lenyűgözzön. Neki a legismertebb festménye ez a groteszk női portré, ami olyan, mintha valaki poénból egy reneszánsz képet keresztezett volna A majmok bolygója egyik szereplőjével. Így néz ki:
Több elmélet is van az 1500-as évek elején készült képről. Az egyik szerint a művész egyértelműen karikatúrának szánta. A bross, a ruha, a mély dekoltázs és a fejdísz, amit escoffionnak hívnak, már a kép készültekor is divatjamúlt volt, és a festő ezzel jelképezi „a nők öregedésre való képtelenségét”. Ekkoriban volt népszerű a Balgaság dicsérete című könyv, amiben a szerző, Rotterdami Erasmus arról értekezik, hogy a „vénasszonyok nem képesek az idő, és a saját fiatalságuk elmúlásával szembenézni.” Ma már erre a szexista, nőalázó hozzáállásra nyilván lenne egy-két szava a nőknek… de akkor más idők jártak.
A másik elmélet szerint a képen egy élő személy van, Margit, Tirol utolsó grófnője. Elég szomorú az ő története. 12 évesen adták hozzá János cseh király 8 éves fiához, János Henrikhez, akivel utálták egymást. Margit később olyat csinált, amit korábban egyetlen nő sem mert megtenni: egy vadászat után nem engedte vissza a kastélyba a férjét, aki kénytelen volt Csehországba visszatérni.
Margit újra férjhez ment, de úgy, hogy nem tudott előtte elválni. Így a pápa is kiátkozta és mindenki erkölcstelennek tartotta. Ekkor kezdték el táskapofájúnak hívni, és a középkor legfélelmetesebb külsejű nőjeként tartották számon a történelemben. Miközben ez minden bizonnyal nem volt igaz, mert egy krónikás például kivételesen gyönyörűnek nevezte őt.
Azt, hogy Margit lenne a képen, elég kevesen tartják valószínűnek, mert Margit a festmény elkészülte előtt 150 évvel már meghalt.
A harmadik teória, hogy Matsys egy Paget-kórban szenvedő idős asszonyról készített portrét. Ez a betegség kóros csontnövekedéssel és a csont deformálódásával jár. Egyik tünete, hogy a fej csontozata is nagy és torz lesz.
Hogy melyik verzió az igaz, minden bizonnyal sosem tudjuk meg. A festmény viszont már a maga korában is nagyon híres lett, mi sem jobb bizonyíték erre, mint hogy a nagy Leonardo da Vinci is készített róla másolatot.
