Samuel Johnson brit íróról valószínűleg nem hallottál még, pedig lehet, hogy az arcát már láttad. Például ezen a mémen:
Vagy ezen:
A Blinking Sam (vagyis Pislogó Sam) című olajfestményt 1775-ben festette Joshua Reynolds. A kép a 2010-es évek elején mémként terjedt el, miután sokan a meglepettség, az undor vagy a zavarodottság érzésének a kifejezésére használták a közösségi médiában.
A festmény Samuel Johnson írót, lexikográfust (szótárszerkesztőt) ábrázolja olvasás közben.
Johnsont „az angol történelem vitathatatlanul legkiválóbb irodalmárának” nevezik, aki irodalmi hírnevét azzal alapozta meg, hogy kiadta a legelső angol anyanyelvi szótárt. Nem véletlen, hogy a portréját Joshua Reynolds készítette el, hiszen közeli barátok voltak.
Reynolds hallássérült volt, ezt pedig az önarcképén is hangsúlyozta:
Johnsont, mivel csak nagyon gyengén és hunyorogva tudott olvasni, olvasás közben ábrázolta. Az írót gyerekkorában olyan betegség érte, ami súlyosan befolyásolta a látását. Az 1750-es években születtek feljegyzések arról, hogy Johnson mindig úgy olvasott könyvet, hogy az nagyon közel volt az arcához. De hogy a portréja épp a látásproblémáit hangsúlyozza, azt kikérte magának, hiszen az utókor így emlészik rá. Az író gúnyolódott az elkészült képen, és azt mondta: Reynolds lefestheti magát siketnek, ha akarja, de belőle biztosan nem lesz Pislogó Sam.
A festmény a The Huntington Libraryben, Kaliforniában található.