A hét műtárgya egy rettentő unalmas tévéműsor volt réges-régen. Mi megpróbálunk sokkal izgalmasabb műalkotásokat bemutatni, minden vasárnap.
La Nuit étoilée, így hívják franciául Vincent van Gogh egyik leghíresebb festményét, ami magyarul a Csillagos éj nevet kapta. Erről a képről van szó:
Ez egy tájkép, éjszaka, amin egy falu van, ciprusfa és a háttérben a csillagos, holdas égbolt.
A festmény 1889-ben készült egy elmegyógyintézetben, ami egy kolostorban volt. Van Gogh ide önként vonult be azután, hogy idegösszeomlást kapott és részben levágta a bal fülét. Testvére pénzügyi segítségével az intézményben kapott műtermet és egy külön hálótermet. Itt tudott dolgozni is.
Érdekesség, hogy nemcsak a Csillagos éj, de más jelentős festménye is itt készült. Ilyen az Éjjeli kávézó vagy a másik csillagos égbolt, a Csillagos éj a Rhône fölött.
A csillagos égbolt fontos szereplője az Esthajnalcsillag, vagyis a Vénusz bolygó. Van Gogh testvérének azt írta egy levelében, hogy kicsivel napkelte előtt látta meg az ablakából az égitestet, ami szokatlanul nagynak látszott és erős érzelmeket váltott ki belőle.
A festménybe sokan bibliai elemeket akartak belelátni, ezt viszont van Gogh visszautasította. Nála a csillagok inkább a halálhoz, vagy a halál utáni élethez kapcsolódtak. Úgy gondolta, a halál után a lelkek egy-egy csillagba költöznek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lélek tökéletesen tűzálló. A Naphoz hasonló G osztályú csillagok belsejében ugyanis 15 millió fok van. Így már nem is olyan ijesztő a pokol!
