1995-ben egy csapat tudós kimutatta, hogy a galambok meg tudják különböztetni Monet és Picasso festményeit egymástól. A felfedezésért IgNobel-díjat kaptak, vagyis azt a kitüntetést, ami látszólag haszontalan tudományos kutatásokért jár.
A felfedezést Watanabe Shigeru, a Keiō Egyetem professzora tette, aki most egy lépéssel tovább ment. Arra volt kíváncsi, hogy a madarak meg tudják-e különböztetni a jó és a rossz festményeket egymástól.
Hogy mitől jó vagy rossz egy festmény, arról a műkritikusok tudnának mesélni. Nekik az a szakmájuk, hogy szakértő szemekkel, a színei, a formái, a technikái alapján ítéljenek meg egy művet.
A professzor az új kísérlethez fogott négy galambot, némi ételt, és egy csomó gyerekrajzot, amit aztán feltöltött a számítógépre, hogy kiderítse, milyen a madarak minőségérzéke. A rajzokat egyébként direkt így kérték a gyerekektől, egy tanár vezetésével készültek szép, és direkt csúnya festmények, mindkettőből 15 darab.
Ezután kezdődött az edzés: mutogatták a monitoron a galamboknak a képeket, és étellel jutalmazták őket, ha egy „jó” festményre csipkedéssel reagáltak. Ha a rosszat választották, nem kaptak jutalmat. 22 ilyen gyakorlat után mind a négy galamb meg tudta különböztetni a festményeket. És állítólag nem csak arról van szó, hogy megjegyezték, melyik festmény melyik kategóriába tartozik.
Mert aztán további kísérletek jöttek, ahol új festményeket is mutattak nekik, és ott is sikeresen reagáltak a jó festményekre. Az egyelőre nem világos, hogy a madarak pontosan mi alapján döntenek a festményekről, de amikor azoknak a szürkeárnyalatos vagy mozaikos változatát mutatták nekik, akkor kevésbé tudtak különbséget tenni jó és rossz között. Ez azt jelentheti, hogy a színek és a formák alapján ítélnek. Azt nem tudni, hogy a gyerekek mit szóltak a galambok kritikáihoz.
