A demokrácia olyan fogalom, amivel csak elvétve találkoztok az iskolában. Általában poliszokról és szakállas, görög férfiakról szól a történet, merthogy a demokrácia valóban tőlük indult, de talán fontosabb, hogy most, 2024-ben, abban az évben, amikor szinte az egész világ választ, hová is tart.
Muszáj erről tudni?
A demokráciával nem csak a politikusoknak kell foglalkozniuk, hanem mindenkinek. Neked is. Nemrég megjelent Magyarországon egy gyerekkönyv Milyen a demokrácia? címmel, ahol a szerzők azt írják: a demokrácia olyan, mint egy játszótér, ahol mindenki játszhat mindennel. Szóval, mi mindennel játszhatunk?
A demokrácia olyan kormányzati forma, ahol egy ország polgárai részt vesznek annak megválasztásában, hogy kik és hogyan fogják irányítani a kormányt. Ezt a választójogon keresztül kínálják fel, ha nagykorúvá válunk. De ez az egész játék csak akkor működik, ha elegendő ember él azzal a jogával, hogy hozzájáruljon az ország irányításához.
Milyen alapelvek vannak egy jól működő demokráciában?
- a gondolat-, vallás-, szólásszabadság, a mozgás és az egyesülés szabadsága
- a törvény előtti egyenlőség
- szabad és tisztességes választások
- független igazságszolgáltatás
- független média
Milyen előnyei vannak a demokráciának?
A demokrácia igazságosabb alternatíva, mint az arisztokrácia (az elit uralma) vagy az autokrácia (egy személy abszolút hatalommal való uralma). És persze jóval igazságosabb, mint a diktatúra, ahol egy személy, az úgynevezett diktátor hozza a szabályokat.
A demokrácia talán legfőbb előnye más kormányzati rendszerekkel szemben az, hogy a törvényhozó soha nem rendelkezhet abszolút hatalommal. A nép szabad választásokon mindig leszavazhatja őket. A legtöbb demokratikus országban törvények írják elő, hogy milyen gyakran kell választásokat tartani.
Egy demokráciában a törvények mindenkire ugyanúgy vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy bizonyos jogok és szabadságok védelmet élveznek, ami lehetővé teszi, hogy a társadalom minden tagja békésen élhessen. De ez csak akkor lehet így, ha az igazságszolgáltatás, a törvényhozás és a kormány egymástól függetlenül, egymásnak feltételeket szabva működik.
Az egyik fő jellemző, amely megkülönbözteti a demokráciát más kormányzati rendszerektől, az a gyülekezési jog. Egy demokratikus országban, ha az emberek nem értenek egyet a kormány valamely döntésével, tiltakozhatnak ellene, mindaddig, amíg nem alkalmaznak erőszakot vagy agressziót.
És a hátrányok?
Egyetlen kormányzati rendszer sem tökéletes, és ez alól a demokrácia sem kivétel. A demokrácia hátránya, hogy nem határozza meg, hogy valójában ki a „nép”. A legtöbb demokratikus országban csak a felnőttkorúak szavazhatnak, a gyerekek nem. Bár a nők technikailag ma már minden demokráciában szavazhatnak (ez közel sem volt mindig így), néhány nagyon konzervatív országban még mindig megnehezítik számukra a választást.
Az emberek megfelelő tájékoztatásán múlik, hogy felelősségteljesen tudnak-e szavazni. Ezt a független és megbízható sajtóhoz való hozzáférés garantálja. De ha egy kormány leuralja az országa médiapiacát, akkor a legtöbb újságban, tévécsatornán, híradóban az jelenik majd meg, hogy ők mindent jól csinálnak. Még akkor is, ha ez egyáltalán nincs így. Ennek pedig katasztrofális következményei lehetnek.
Probléma lehet a választói apátia is. Azaz, hogy az embereket egyáltalán nem érdekli a választás, vagy már annyira elegük van a politikából, hogy inkább el sem mennek szavazni. Néhány demokráciában kötelező szavazni, néhányban nem az. Az apátia miatt fordulhat elő, hogy egyes kormányokat kisebbségben lévő csoportok választanak meg.
A demokráciába könnyedén beszivároghat a populizmus: a demokratikus országokban a kormányok tudják, hogy a következő választáson leszavazhatják őket, ha az emberek elveszítik a beléjük vetett bizalmukat. A politikusok ezért hajlamosak azt mondani az embereknek, amit hallani akarnak, és a választási kampányban nagyszabású ígéreteket tesznek, amelyeket nem mindig tudnak betartani, ha már hivatalban vannak. Ezt az elképzelést, miszerint egyszerű megoldásokat kínálnak bonyolult problémákra, populizmusnak nevezik.
De mit tehetsz te?
A jó hír az, hogy a demokrácia is tanulható! Olvass magyar és idegen nyelvű újságokat, még akkor is, ha nem mindent értesz belőlük. Képbe kerülni egy ország politikai helyzetével csak úgy lehet, ha ezt sokszor megteszed. Ha most még nem is, rövid időn belül te is nagykorú leszel, azaz választópolgár. Nem árt, ha addigra lesznek gondolataid arról, milyen országban is szeretnél élni.
A demokratikus párbeszédet lehet gyakorolni: ha megkérdőjelezed valaki nézeteit, döntéseit, igyekezz udvariasan, tisztelettel elmondani a véleményedet. Próbálj arra törekedni, hogy a véleménycsere békés és mindenki számára jó élmény legyen. A demokrácia nem virágzik jó modor nélkül!
Gondolkozz rajta, milyen tiszteletteljesnek nem mondható véleményeket hallasz az iskolában, a tévében, a negatív kommentekben, a közösségi médiában! Szerinted jó dolog a demokrácia? Magyarországon demokrácia van, vagy valami más? Írd meg nekünk a véleményedet a belső üzenetküldőben!
Források: Equipo Plantel: Milyen a demokrácia. Britannica. Twinkl. Happy Learning.