Amikor pályaválasztáskor azt halljátok valamiről, hogy lányos vagy fiús szakma, egész nyugodtan engedjétek el a fületek mellett. Ha a következő nők egy, a mostaninál még egyenlőtlenebb időszakban hallgattak volna a károgókra, akkor lehet, hogy ma például nem lenne wifi vagy autóra ablaktörlő. Ismerjetek meg pár igazán belevaló feltaláló nőt:
1. Hedy Lamarr (1914-2000): Wifi, GPS
Szépsége miatt csodálták a filmvásznon az osztrák-magyar származású, színészként dolgozó Hedyt. Kevesen tudták, hogy igazi szenvedélye a technológia. Hedy született zseni volt, kislányként már négy nyelven beszélt. Szülei színitanodába íratták és hozzáadták egy fegyvergyároshoz. Rajta keresztül ismerkedett meg a haditechnikával. Szomszédjával, George Antheillel a második világháború alatt beszélgettek arról, hogy mennyi torpedó (ami egy saját hajtású, robbanófejjel ellátott fegyver) semmisül meg, mert sikerül a frekvenciájukat megzavarva eltéríteni azokat. Antheil orvos és zenész volt, és Hedyvel a zongora működését használták arra, hogy kitaláljanak egy olyan rendszert, ami szinte lehetetlenné teszi a frekvenciazavarást, mert folyamatosan változtatja azt. Feltalálták az egyidejű frekvenciaváltást, amit ma a mobiltelefon-rendszereknél, wifinél, bluetooth GPS-kapcsolatoknál alkalmaznak.
2. Marie Curie ( 867-1934): radioaktivitás használata a gyógyászatban
A lengyel Marie Curie még akkor kapott Nobel-díjat kémiából, amikor a nők nem is szavazhattak. Férjével, Pierre Curie-vel megosztva a fizikai Nobelt is megkapta. Nem mellesleg ő volt a párizsi Sorbonne első női professzora. Curie felfedezte a rádium és polónium kémiai elemeket, és kutatótársaival a radioaktivitást. Az első világháború alatt az ő unszolására mozgatható röntgengépeket vittek a frontra, amiket petites Curies-nek („kis Curie-k”) hívtak, hogy így vizsgálhassák meg jobban a katonák sebesüléseit. Ebben az időben még nem lehetett tudni a radioaktív sugárzás káros hatásairól, így halálát minden bizonnyal ez okozta.
3. Maria Beasley (1836-1913): mentőtutaj
Az amerikai Maria Beasley már kiskorában imádott barkácsolni. Tizenévesen vitorlást épített, hogy kutyájával biztonságosan közlekedhessen a folyón. Később tök egyedül vízimalmokat épített. Hivatalosan varrónő volt, mert amivel foglalkozni szeretett volna, vagyis műszaki szakember nem lehetett. Kiállításokat látogatott és ott inspirálódott. Beasley leghíresebb találmánya a mentőtutaj. Újdonsága az volt, hogy a menekítő eszköz összecsukható és fémből van, így könnyebben lehetett tárolni hajókon, biztonságosabban zárt, és nem mellesleg tűzálló is volt.
4. Telkes Mária (1900-1995): napenergiával fűtött ház
A Budapesten született Telkes Máriáról nem sok szó esik a suliban, pedig igazi nagyágyú volt. Az Egyesült Államokban tört fel, és az ottani egyik legnevesebb egyetem, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) professzoraként a napenergia hasznosítását kutatta. Tengervíz-sótalanító berendezését az amerikai hadsereg a második világháborúban használta. Az ő nevéhez fűződik az első napenergiával fűtött ház, a Dover Sun House, amit 1947-ben alkotott meg. És hozzá az első napenergiával működő hűtőt is.
5. Mary Anderson (1866-1953): autó-ablaktörlő
Az amerikai mezőgazdász, ingatlanos Mary Anderson az, aki 1903-ban feltalálta az autókra az automata ablaktörlőt. A lényeg az volt, hogy a sofőr a kocsiból be tudja kapcsolni. Ez azelőtt nem létezett. Esőben, hóban a vezetőnek ki kellett szállnia az autóból letisztítani a csapadékot. Vagy félreállnia, és megvárni, amíg eláll. Az autófűtést is egy nőnek köszönhetjük. Margaret A. Wilcox jött rá, hogyan lehet az autó motorjának hőjét arra használni, hogy befűtse az utasteret.
6. Josephine Cochrane (1839-1913): mosogatógép
Josephine feltaláló és műszaki beállítottságú családba született. Férje halála után nehéz anyagi helyzetbe került, ez is motiválta arra, hogy pénzt keressen valamivel. Ez akkoriban szinte lehetetlen küldetés volt férfi nélkül. Josephine-nek mégis sikerült, és megálmodta az első sikeres mosogatógépet. A kivitelezésben George Butters mérnök asszisztált neki, aki későbbi vállalkozásának első beosztottja lett.
7. Stephanie Kwolek (1923-2014): kevlár
A kevlárt, ami egy szintetikus, hő- és lángálló anyag (fonál), a lengyel-amerikai Stephanie Kwolek találta fel. A kevlár az, amit erősítő szálként használnak golyóálló mellényekben, extrém sportok felszerelésében és repülőgépekben, hajókban, versenyautókban. De például a képregényekben Batman ruhája is ebből az anyagból készül.
8. Patricia Bath (1942-2019): lézeres szürkehályog-műtét
A szürke hályog a szemlencse elszürkülését jelenti. Homályos látás alakul ki tőle, vagy akár teljes vakság. Elég sok idős embert érint a betegség, amire Patricia Bath találta fel 1986-ban a Laserphaco Probe-ot, egy lézerszerkezetet, ami eltávolítja a beteg szemlencsét és helyettesíti egy műlencsével.
9. Grace Hopper (1906-1992): COBOL programnyelv
Igazán sokszínű személyiség volt Grace Hopper, aki egyike volt a Harvard Mark I számítógép programozóinak. A Harvard Mark I volt a világ egyik első számítógépe, amit a Harvard Egyetem és az IBM közösen fejlesztett ki. És egy teljes szobát elfoglalt.
Grace ellentengernagyként az amerikai haditengerészet tisztje volt és matematikus is. Ő vázolta fel az első modern és egyetemes számítógépes programozási nyelvet, a COBOL-t a már említett Harvard Mark I-re. Neki tulajdonítják a „debugging” szó (a számítógépes programok hibakeresésére használt kifejezés) elterjesztését.
(Kiemelt kép: Wikipédia. Felső sor: Marie Curie és Telkes Mária. Alsó sor: Stephanie Kwolek és Hedy Lamarr)