Megoldotta a bábeli zűrzavart a budapesti, VI. kerületi Bajza utcai Általános Iskola, ahova egy év alatt több tucatnyi, magyarul egyáltalán nem beszélő diákot írattak be. A kihívás elég nagy volt: a gyerekeket írni és olvasni kellett megtanítani úgy, hogy ők nem beszéltek magyarul, a tanárok pedig nem beszéltek az ő anyanyelvükön. A helyzetet azonban példásan kezelték, sőt, már a többi, hasonló problémával szembesülő suli is tőlük kér segítséget.
A suli története a Hvg360-on olvasható, amiből kiderül, hogy először 2017-ben érkezett sok kínai diák az iskolába, majd az orosz-ukrán háború miatt ukrán gyerekek tucatjai jöttek a magyar oktatási intézményekbe. A Bajza utcai általánosban most tanuló diákok körülbelül ötöde külföldi, akik nemcsak Ukrajnából és Kínából, de Finnországtól Mexikón át egészen Indiáig a világ minden tájáról érkeztek.
Az iskola igazgatója a HVG-nek elmondta, hogy a kezdet nem volt könnyű, pláne azokkal a diákokkal, akik csak 5-6. osztályban érkeztek Magyarországra. Sokan eleinte meg sem szólaltak, sírtak, mert nem tudták, mi történik velük. A helyzetre végül az egyik angoltanár, Földiné Szűcs Krisztina talált megoldást, aki rájött, hogy muszáj képzettség a magyartanításhoz (hiszen híresen bonyolult a magyar nyelv, több nehézségi listán is szerepelt már), ezért munka mellett elvégezte a magyar mint idegen nyelvi képzést. Mentortanárként is dolgozott, az egyetemről diákjai érkeztek a Bajza utcába gyakorlatra, így a csapat nőtt.
A külföldi gyerekek már hetente több alkalommal tanulnak magyarul, olyan órák helyett, ahol mindenképpen szükség lenne a magyar nyelvtudásra, ilyen például az irodalom és a nyelvtan. Addig is nyelvet nem annyira igénylő, mint technika, matek és más, készségfejlesztő órán szerzik a sikerélményeket.
A diákok mellett a tanárokat is érzékenyíteni kellett – megmutatták a kollégáknak, mit élnek át külföldi diákjaik az órákon, milyen érzés olyan nyelven feladatot kapni, amiből lényegében semmit nem értenek. Arra is kérték őket, ne vegyék sértésnek, ha most a magyartanulás – mert ezáltal érhető el az egymáshoz kapcsolódás is – az első a diákoknak, ezért kimaradnak akár egy évig az óráikról.
Az igazgató szerint szerencsére a gyerekek nem cikizik egymást származásuk miatt, ami extra segítség volt a roma gyerekek elfogadásában is.
A suli szemlélete a diákok és a tanárok mellett a szülőknek is sokat segít: mivel egy környéken laknak, segítik egymást szabadidőben, nemcsak a szülői értekezleteken. Fordítanak, elmagyarázzák a házi feladatot, esetleg önkéntesen segítenek a magyartanulásban is.