35 éve szedték szét a vasfüggönyt

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Magyarország és Ausztria között 1949-től negyven éven át szögesdrót kerítés húzódott. Ehhez egy időben aknamező is tartozott. Gépfegyveres, kutyás őrök vigyázták, elektromos riasztórendszer kapcsolta be a szirénákat, ha valaki megpróbált átkelni rajta.

De nem az ellenséget akarták vele kívül tartani. Hanem a magyarokat belül.

A világháború után az összes szocialista ország nyugati határán hasonló zárat húztak fel. Németországban, ahol Berlint is nyugati és keleti részre osztották, a város közepén betonfal épült. Mindenhol őrtornyok, érzékelők, gyakran aknák erősítették a védelmi rendszert. Winston Churchill brit miniszterelnök egy beszédében úgy fogalmazott: vasfüggöny ereszkedik le Európában. Ez a  név rajta is ragadt a kerítéseken.

A határzár rajza a vízelvezető árokkal, lábnyomokat rögzítő sávval, jelzőkerítéssel és járőr-úttal. Fotó: Wikimedia / Kaboldy

A szovjet befolyás alá került országok vezetése hamar rájött, hogy az emberek jobban szeretnek demokráciában élni, mint kommunista diktatúrában. Ezért tömegesen menekültek el a megszállt államokból. Különösen az értelmiség – művészek, mérnökök, orvosok – vették nyugatnak az irányt. Nekik általában volt is tartalékuk és kapcsolataik ehhez. Ennek véget kellett vetni. Viszont demokráciát nem csinálhattak, hát inkább bezárták az egész országot.

Az aknamező karbantartása sokba került, és nem is tudták biztonságosan fenntartani. Ezért egy idő után felszedték. De a szögesdrót és a fegyveres járőrök maradtak. Az 1956-os forradalom után egy ideig nyitva állt a határ. El is menekült legalább kétszázezer ember azon nyomban.

Egy munkás bontja a vasfüggönyt, a nyolcvanas évek divatos frizurájával. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Függöny fel!

Az 1980-as évek végére elöregedett a vasfüggöny, és maga a szocialista rendszer is. A riasztórendszer állandóan téves jeleket adott, esőben ki is kellett kapcsolni. A felújításához pedig a nyugati államoktól kellett volna vásárolni nemcsak szenzorokat, hanem drótot is. Végül a Magyar Szocialista Munkáspárt úgy döntött, felszámolják a határzárat. Ebbe beleegyezett a Szovjetunió is. A bontás 1989. május 2-án kezdődött el, és néhány hónap alatt eltűnt a kerítés. Nem is sírja vissza senki. Kevéssel ezután pedig befejeződött a rendszerváltás.

Ha valakitől azt hallod, hogy diktatúrákban jobb és egyszerűbb az élet, mint Európa vagy Amerika demokráciáiban, gondolj a vasfüggönyre. Az igazságot mindig megmutatja, honnan hová menekülnek az emberek. Ahová pedig be kell őket zárni, hogy ne szökjenek meg, az biztos, hogy rossz hely. Akkor is, ha hamisított képeken azt hirdeti, hogy földi mennyország.

Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / Fortepan

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Tudtad, hogy léteznek tehertrolik?

Szovjet dili volt, de lehet, hogy új életre kel.

Tíz útravaló Albániából

Ahol az igen az nem, a nem pedig igen.