Mestermű egy híres, négykilós uszkár volt, aki azért született meg, mert egy orosz férfi meg akarta alkotni a Tökéletes Kutyát. Egykor a világ egyik legértékesebb kutyájaként tartották számon, ám később egy máig megoldatlan bűntény áldozata lett.
Míg az 1960-as évek Amerikájában a beagle (ejtsd: bígl) kutyafajta volt a meghatározó (vadászkutyaként és családi kedvencként is tartották), addig előtte, az 50-es években tombolt a pudliláz.
Az uszkárok nagyon tanulékony, kíváncsi állatok, akik híresek élénkségükről és intelligenciájukról. A frizurájukról nem is beszélve. Ráadásul a nyírásuk nem csak úri hóbort, nekik is szükségük van rá, hogy a sörényük ne nehezítse el őket. Így aztán az uszkárokat mindenféle díszes és a bonyolult változatokban lehet megnyírni. Ezt a korábbi nemesek – például a franciák – ki is használták, a köreikben nagyon menő volt pudlit tartani.
Pudlik menni Amerika
Az uszkárok egy önjelölt nemesembernek, Alexis Pulaski grófnak (vagyis Mr. Poodle-nak) köszönhetik, hogy az Egyesült Államokban is sztárok lettek. Pulaski 1895-ben született Oroszországban és 1926-ban ment az Egyesült Államokba, ahol grófnak vallotta magát, de valószínű, hogy ezt a címet csak úgy kitalálta magának.
Pulaski Oroszországban dobermann pincsereket tenyésztett, de miután egyszer vigyázott egy barátja uszkárjaira, beleszeretett a fajtába. Nemcsak tenyészteni kezdte őket, hanem megnyitotta a Pulaski’s Poodles Inc. nevű boltját egy manhattani utcában. Ez nem egy átlagos kennel volt: luxus pudliszalonként működött, ahol mindent meg lehetett venni, ami csak egy uszkár ápolásához kell.
Az üzlet mellett a gróf elhatározta, hogy kutyakiállításokat fog nyerni. 1946-ban született egy újabb alom uszkár nála, egy ezüstszürke kölyökkutya pedig felkeltette a figyelmét. Pulaski úgy gondolta, ez a pudli lehet az, ami minden létező kategóriában nyerhet majd a kutyaversenyeken. A kutyát mindössze nyolc hét kiképzés után „Pulaski mesterműve” néven jegyezte be az Amerikai Kennel Klub. Mestermű tényleg minden bajnoki címet megszerzett, és rövidesen évente 11 ezer dollárt keresett utódnemzéssel és a modellkedéssel.
Pulaski beutazta a világot Mesterművel és igazi celebet csinált belőle. Koktélpartikat szervezett és a világ minden tájáról hívott vendégeket, akiket aztán Mestermű szórakoztatott a trükkjeivel. A leghíresebb trükkben Pulaski megkérdezte tőle, hogy „Mestermű, kommunista vagy?” A kutya pedig hevesen rázta a fejét, hogy nem.
Ahogy Mestermű híresebb lett, egyre magasabb színvonalon élt. Egy bronxi állatkert oroszlánidomárja tanította trükkökre, de volt saját testőre és kozmetikusa is. Otthon a kutya egy zöld bársony baldachinos ágyon szundikált. Mestermű harisnyák, cipők, drapériák és telefonok reklámjaiban is feltűnt.
Eljött a nap
1953. május 29-e délutánja pont ugyanolyan volt nap volt a Poodles, Inc. üzletében, mint a többi. Délután Pulaski felment az üzlethelyiségből nagyjából 15 percre, hogy elintézzen egy telefonhívást. Miután lement és hívta Mesterműt, az uszkár nem reagált. Pulaski és alkalmazottai átkutatták az épületet, de sehol sem találták a kutyát. Azonnal hívták a rendőrséget.
Pulaski össze volt törve. Nem vesztegette az idejét, egész New Yorkot teleplakátolta azzal, hogy keresi a kutyáját, a rendőrség pedig 13 (!) államban adott ki körözést Mesterműre. A média is követte az eseményeket. Érkeztek különböző észlelések. Valaki például azt mondta, hogy látott egy barna hajú nőt egy szürke miniatűr uszkárral elsétálni a Poodles, Inc. elől az elrablás napján délután. Mesterműt soha nem találták meg, és az elrablóját sem. Már ha elrabolták.
Nem meglepő, hogy Pulaski soha nem heverte ki a veszteséget. Egy darabig tenyésztett még uszkárokat, a pudlibolt pedig Mestermű szentélyévé vált, de három évvel a bűntény után kénytelen volt lehúzni a rolót.
Ha Mesterműt elrabolták, lehetséges, hogy élete hátralévő részét egy privát uszkárgyűjtemény titkos, értékes ékköveként töltötte. Talán a feketepiacon adták el egy ismeretlen tenyésztőnek. Az is lehet, hogy valaki megsajnálta, amiért egész életében szerepelni kényszerült, és ezért elvitte őt, hogy nyugodt életet éljen. Lehetséges, hogy Mestermű önszántából távozott, bár erre kevés az esély.
Bizonyos elméletek szerint Mestermű meghalt aznap, amikor a „rablás” történt, de Pulaski azzal, hogy ekkora hírverést csinált a kutyának, szeretett volna még egy kis pénzt keresni rajta. Az már sosem derül ki, mi történt a kutyával, de reméljük, kényelemben és biztonságban töltötte a mindennapjait.
Források: American Kennel Club. Sundays for Dogs. Mental Floss.