Május elseje van, és mint nyilván észrevetted, munkaszüneti nap. Hiszen ez a munka ünnepe! Ezért nem dolgozunk.
Az ünnep története még ennél is bonyolultabb. Tegnap már olvashattál róla, ma mesélünk arról, milyen volt, amikor kötelezően ünnepelni kellett. Bizony nem szunyókálhatnál most a kommunista Magyarországon, hanem már javában próbálnátok az osztálytársaiddal. Hogy aztán integethess népünk nagy tanítójának, aki leginkább egy tojásra hasonlít.
Maga a majális viszont vidám mulatság volt akkor is és azelőtt is. Maia a termékenység istennője volt az ókori Rómában, a sus maialis pedig a neki áldozott disznó neve, szó szerint Maia disznója. A róla elnevezett május már egyértelműen a jó idő, a nyár kezdete, a didergés vége. Nem csoda, hogy piknikezéssel, szabadtéri programokkal ünnepelték.
Majális a címe az egyik leghíresebb magyar festménynek is. Odafent látható a lényege, de érdemes megnézni az egészet. Szinyei Merse Pál nem csupán roppant tehetséges festő volt, hanem igen öntudatos művész is. Amikor a Pacsirta című képéről azt írták a kritikusok, hogy nem találta el a fű színét, gyeptéglákat vitetett a kiállítóterembe, hogy bizonyítsa az igazát. És igaza volt!
Nemcsak az ünnepről írunk ma. Jönnek példamutató sztárok, ha nem is akkorák, mint Szinyei Merse Pál, csak Taylor Swift és hasonlók. És a szellemvadászatról is megtudhatod, amit érdemes.
Amúgy tényleg szép idő lesz, csak egy kicsit szeles. Köszöntjük a Jakabokat és Fülöpöket, valamint a májust!