1919. március 21-én kiáltották ki a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Ez volt az első kommunista kísérlet hazánkban. Kun Béla és társai uralma 133 napig tartott, mielőtt megdöntötte a külföldi, elsősorban román katonai beavatkozás.
Magyarország az első világháborút elveszítette. A háború teljesen tönkretette az országot. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett, a magyar területen élő nemzeti kisebbségek saját államokat próbáltak kiszakítani. Éhezés, nélkülözés, káosz uralkodott. Az egymást követő kormányok nem tudtak úrrá lenni a helyzeten.
Ahogy lenni szokott, ebben a környezetben rohamosan erősödtek a szélsőséges, gyökeres fordulatot ígérő politikai erők. Németországban a vereség után például egy kefebajszos katonaember kezd pártot szervezni, hogy később elkezdjen egy második háborút. Magyarországon a reménytelen, nyomorgó nép elsősorban a kommunistákhoz húzott. Ők az orosz forradalom követését kínálták – hiszen Oroszországban Lenin vezetésével már két éve átvették a hatalmat a kommunisták.
A komcsik népszerűségét látva Károlyi Mihály miniszterelnök önként adta át a hatalmat a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Ők Forradalmi Kormányzótanács néven alakítottak kormányt, Kun Béla vezetésével. Ezzel indult a Tanácsköztársaság története.
Fegyverbe!
A magyar kommunistáknak mindenekelőtt a hadsereg felállításával kellett törődniük. Ekkor Magyarország még hivatalosan nem kötött békét, de azt lehetett sejteni, hogy fájni fog. Szomszédaink minden irányból igyekeztek több területet ellenőrzésük alá vonni, hogy a béke aláírásakor minél nagyobb legyen a zsákmány. A magyar Vörös Hadsereg végül jelentős sikereket ért el. Visszafoglalták Miskolcot, a Felvidék (Szlovákia) jelentős részét. Ám a román előrenyomulást nem tudták megállítani, a Tiszántúl ellenséges kézre került. Nehezítette a helyzetüket, hogy a nyugati hatalmak nem rokonszenveztek a kommunista kormánnyal, hanem az ellenségeit segítették.
A Tanácsköztársaság rövid ideje alatt sok mindent megmutatott a kommunizmusból. A tanács eleve a szovjet szó fordítása. A harcok árnyékában is megpróbálták átalakítani a társadalmat. Eltörölték az iskolákban a kötelező imádkozást, államosították az egyházi iskolákat és földbirtokokat. Szintén elvették a nagyobb, magántulajdonban lévő gyárakat, színházakat és mozikat, valamint a bérházakat. Ez lehetővé tette a lakbérek csökkentését. A nagypolgári villákba és sokszobás lakásokba szegény családokat költöztettek, akiknek nem volt hol lakniuk. Sokáig emlékezetes intézkedés volt, hogy a Margit-szigetet, ahol addig a gazdag urak szórakoztak, megnyitották a szegény gyerekek előtt.
A fagylalt visszanyal
Akinek mindez nem tetszett, az rosszul járt. A Tanácsköztársaság kezdettől lázadásokkal, felkelésekkel nézett szembe. Tiltakoztak azok, akiktől elvették tulajdonukat, az egyházak, de azok a parasztok is, akik földosztásra vártak, és nem kapták meg. Az ellenállást kíméletlen vérengzéssel törték le a belügyi népbiztos, Szamuely Tibor különítményei. Ebben is az orosz receptet követték.
A Tanácsköztársaságnak a román hadsereg Budapestre érkezése vetett véget. A kommunista vezetők elmenekültek, Kun Béla a Szovjetunióban kötött ki. Ott a sztálini terror áldozata lett: koholt vádak alapján kivégezték. A trianoni békeszerződést már ezután írta alá az új magyar kormány.
A kommunista hatalom Magyarországra már csak a szovjet hadsereggel tért vissza, 1945-ben. A szocialista Magyarországon a Tanácsköztársaságból legendát gyártottak, Kun Bélát és társait pedig hősként tisztelték. De azt nem nagyon emlegették, hogy ő is a szovjetek áldozata lett.
A Margit-sziget pedig ma is nyitva áll mindenki előtt, de fagyira nem minden gyereknek van pénze.