Az ember egy csomó állatot háziasított a történelem során. Tartunk marhát, disznót, kecskét és juhot. Lovat, szamarat, baromfit, nyulat, sőt struccot is. Ám az őz annak ellenére sem lett háziállat, hogy a húsa ízletes, és éttermekben különleges fogás.
Ennek az az oka, hogy az őz a legkevésbé sem Bambi. Az őz egy rendkívül agresszív állat. Nincs úgy felfegyverezve, mint a tigris vagy egy bika, viszont teljes erejével megpróbálja megölni az embert, ha nincs más választása.
Ez elsőre képtelenségnek tűnik, de nézzük csak meg közelebbről az ártatlan őzikét! Van két rövid, hegyes szarva, ami a szarvasénál sokkal alkalmasabb arra, hogy halálosan hasbaszúrjon valakit. És ezt meg is próbálja, ha muszáj. Ezenkívül harap is, és ha megteszi, akkor nem pusztán ráfog az ember kezére, mint egy játékos macska, hanem cápaként rongyosra cibálja. Ha pedig az ember a földre kerül, akkor – a lóval ellentétben – Bambi direkt meg is tapossa éles patáival.
Ilyet szerencsére csak akkor csinál, ha sarokba szorítják, például megpróbálják befogni. Nem kell attól tartanod, hogy gombászás közben vérszomjas őzek támadnak rád. Általában messziről meghallják, hogy jössz, és elszaladnak. Ugyanis igen félős, ideges lények. Ellensége nálunk a farkas és a hiúz, és az őz jobban jár, ha velük nem harcol, hanem menekül. Emiatt fogságban állandó stresszt él át, nincs egy nyugodt perce, amibe belebetegszik és elpusztul. Van továbbá egy csomó bonyolult betegsége, amit nehéz kezelni, ezért nem is gazdaságos tartani.
Bambi nem éri meg
A mai haszonállatok háziasítása évszázadok vagy évezredek alatt történt, és általában nem hobbiból. A régi emberek nagyon meggondolták, mibe érdemes munkát fektetni. A disznónak minden apró darabja hasznosítható. A húsát megesszük, sőt a saját belébe töltjük, a véréből hurka lesz, a füle-farkából kocsonya, zsírjából szalonna, a bőréből cipő vagy gumicukor. A ló egyben jármű is, a marha munkagép volt, amíg a traktort ki nem találták, és még tejet is ad. A juh szintén ad tejet és jó sajtot, valamint gyapjút, amiből ruha lesz. A kutya érdemeit felsorolni is nehéz a védelemtől a terelésen és vadászaton át addig, hogy az ugatásával idegesíti a szomszédokat.
(A macska más téma.)
Az őzet viszont csak megenni lehet. Bőre nem túl tartós, teje kevés és rossz, lovagolni nem lehet rajta, ekét húzni nem hajlandó. A hús önmagában nem elég haszon: túl sokáig tart, amíg megfelelő súlyt ér el. Az eledelt és időt összeadva a többi állat sokkal olcsóbban több élelmet ad. Például a csirke hat hét nevelés után levágható. Az őztartás egyszerűen nem éri meg. Természetesen sok-sok munkával ez is megoldható, kivételként léteznek háznál tartott őzek (és szarvasok), de ez nem hozza a pénzt, hanem viszi.
Hát ezért nem terelnek a pulik őznyájakat a mezőkön. És nem lett háziállat a szarvasból sem. Egyedül a rénszarvassal gazdálkodnak messze északon. De azok is félvad állatok, amelyek a végtelen fenyőerdőkben legelésznek, és legfeljebb időnként összeszámolják őket a motoros szánon járó pásztoraik.