Ötmillió forintot kell fizetnie a Líra könyvkereskedőnek, mert megsértette a „gyermekvédelmi törvényt.” A Líra kecskeméti boltját az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet miatt büntették meg. Ebben száz különleges nő története szerepel. Pilóták, tudósok, divattervezők, politikusok – és egy transznemű lány, Coy Mathis, aki fiúnak született, de lánynak érezte magát kiskorától. A magyar törvény tiltja, hogy 18 éven aluliak transzneműekről vagy melegekről szóló tartalmat lássanak. Ezért az ilyen könyveket fóliába kell csomagolni, nehogy belelapozzanak a boltban. Olyan üzletben, amelytől 200 méterre iskola vagy templom van, egyáltalán nem szabad árulni. Csakhogy a városoknak általában van egy központjuk. Itt vannak egy csomóban a boltok, valamint az iskolák és a templomok egy része. Ez a helyzet Kecskeméten is.
Mit akar a kormány?
A magyar jobboldal – a kormányzó Fidesz, valamint az ellenzéki Mi hazánk – úgy gondolja, hogy a homoszexualitás lényegében egy divat. Vagyis attól lesz valaki meleg vagy transznemű, hogy ilyesmit lát és hall. Megtetszik neki, aztán úgy dönt, hogy innentől inkább ő is a saját nemét szereti. Emellett károsnak, rossznak is tartják az azonos neműek kapcsolatát, különböző okokból. Van, aki azért, mert ettől kevesebb lesz a gyerek, és elfogynak a magyarok. (Nekik általában nincs bajuk a szintén gyermektelen papokkal és apácákkal.) Mások pedig azért ellenzik, mert a Bibliában azt írják, hogy ez rossz. Igaz, a Bibliában a sertéshúst és a különböző szövetből készült ruhákat is elítélik.
Elvileg ezért hozták a törvényt 2021-ben. Valószínűleg szerepet játszott az is, hogy eleve sokan utálják a melegeket (vagyis homofóbok), és a kormány az ő kedvükre akart tenni, hogy majd rá szavazzanak.
Problémák a törvénnyel
A „gyermekvédelmi” törvényt sokan bírálták Magyarországon és az Európai Unióban. A kritikák egyik része politikai: ezek szerint a Fidesz a melegek elleni gyűlöletkeltéssel próbál népszerűbbé válni, belőlük ellenséget csinálni, akik ellen aztán harcolhat. Más észrevételek arra vonatkoznak, hogy a törvény eleve alkalmatlan arra, hogy a céljait elérje. Továbbá bután fogalmazták meg, és nem is lehet betartani.
Az egyik probléma, hogy egy magyar törvény csak a hazai könyvesboltokat, újságokat, tévécsatornákat és kiállításokat tudja szabályozni – vagy tönkretenni. A megvédeni kívánt fiatalok viszont szinte minden információt az interneten szereznek. Nem is feltétlenül magyar oldalakról. A kormány teljesen tehetetlen a Netflix, a Youtube, a Facebook vagy az Instagram ellen. Ezek a cégek kiröhögik őket, ha arra panaszkodnak, hogy meleg szereplő volt egy sorozatban. Nem terjed ki a hatáskörük a mobilappokra sem – ezért írhatunk most erről itt.
A másik, hogy a törvény szerint tilos a homoszexualitás bármilyen megjelenítése. Csakhogy melegek mindig is voltak, már az ókorban is, és közülük sok egyenesen tananyag. Mint a nagy görög költőnő, Szapphó, aki nőkhöz írt szerelmes verseket. A kormány a mai napig nem tudja megmondani, mi a teendő az irodalomban megjelenő melegekkel. Ezt nem gondolták végig.
Lehetetlen helyzetbe hozza a törvény a könyvesboltokat is, épp a fenyegető büntetés miatt. A boltban több ezer kötet van. Mi van, ha egy ezeroldalas regényben felbukkan egy tiltott mellékszereplő? Mint a példa mutatja, ez többmilliós bírsággal járhat. Ezért több üzletben előfordult, hogy a 18 éven aluliak csak a lekerített gyerekrészlegbe mehetnek be. Tehát a magyar és külföldi szépirodalomhoz, regényekhez és szakkönyvekhez se férhetnek hozzá. Tavaly pedig lemondásra kényszerült a Nemzeti Múzeum igazgatója, mert egy fotókiállításon meleg párok szerepeltek, és diákok is megnézhették.
A törvény képtelenségére többen felhívták a figyelmet, de a kormány eddig nem javította ki ezeket a trehányságokat. Beígérték viszont a szigorítását. Addig is mindenkit gyerekellenesnek kiáltanak ki, aki a hibákra felhívja a figyelmet. És lehet, hogy igazából ennyi a cél.