Hidegfront, havas-ónos-trutymákos esők, fagy, köd, minden vacak. Tél van, ez az élet rendje – egyelőre még. Sapka-sál! Ignác napja van, ami azért vicces név, mert a legelterjedtebb becézése az, hogy Náci. És ez legalább nyolcvan éve nem hangzik jól. Indiában persze a mai napig használják a horogkeresztet, mert az náluk mást jelent, és ott nem jártak németek a világháborúban. Viszont Indiában szinte senkit sem hívnak Ignácnak.
A mai képünket kivételesen nem a mesterséges intelligencia készítette, hanem Edward Hopper amerikai festő, 1927-ben. Hopper egyik fő témája a magány volt, pedig akkoriban egy merő nyüzsi volt az élet. A kép címe egyébként Automat. Ez olyan gyorséttermeket jelentett száz éve, ahol kávét és szottyadt szendvicseket lehetett vásárolni automatákból, így még a felszolgálóval sem kellett találkozni.
A magaveréb pedig Észak-Magyarországról származó szó. Egy rigófélét neveztek így, egész pontosan a pettyes fülemülerigót, amely eléggé hasonlít a verébre. Kivéve, hogy a veréb mindig csapatban jár, a magaveréb viszont remekül megvan egyedül. Ellentétben az emberrel.
Nem jó az embernek egyedül. Tudod, ki mondta ezt? Maga az Isten, a Bibliában. Nézegeti Ádámot, és rájön, hogy a teremtménye eléggé kivan, mert az egész Paradicsomban nincs senki, akihez egy szót szólhatna. Ezután bepróbálkozik nála mindenféle állatokkal, a zsiráftól a magaverébig, de egyik se válik be. Ezért kénytelen megteremteni Évát.
Ehhez a felismeréshez persze nem kell istennek lenni. A pszichológia alapművének az a címe, hogy A társas lény, hiszen az ember az. Nagyon érdekes olvasmány. Ahogy a mai legfontosabb cikkünk is, amely arról szól, hogy a magány ma már járványnak tekinthető. Reméljük, te megúsztad, de az biztos, hogy körülötted sokan szenvednek tőle. De ez azért nem ma kezdődött: az elmúlt száz évben millióknak volt legjobb barátja a zsebrádió. Az ma már nem divat, de amennyire tőlünk telik, igyekszünk betölteni a helyét a Kispolgárral. Mi most már itt leszünk neked, terveink szerint örökre. Írj nekünk, ha valami kikívánkozik!